Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Fülöp Ágnes: Keresztszülőség és komaság az Őrség néhány falujában

SAV ARIA, 22/4 (Pars ethnographica) gi sorrendjére utalok. A katolikusok ellenben szoros családi kapcsolatból adódóan is intenzívebben foglalkoznak keresztgyermekükkel, de ez a kapcsolat egyben a nagynéni, nagybácsi, illetve egyéb vérrokon szerepkörébe is tartozik. Itt szeretném felhívni a figyelmet a konvergálás vadonatúj jelenségére, tudniillik, hogy a katolikusok részben átveszik a reformátusok komaválasztási szokásait (több keresztszülőpár előfordulása). A katolikus papok is kezdik feladni hajdani tartózkodásukat (régebben ugyanis nem írtak be több keresztszülőpárt, még ha előfordult is ilyen, valamint nem írtak be eltérő felekezetű keresztszülőt sem). Jelezheti ez persze a katolikus egyház népszerűsítő törekvéseit is. Az őrségi keresztkomaság jellegzetességeinek viszonya az országos átlaghoz A funkciók többsége természetesen ugyanaz, mint az ország legnagyobb részében. Gondoljunk itt magára a keresztelőre, a keresztgyermekek megajándékozására, a kapcsolatok erősítésére a keresztkomaság által, valamint egymás kölcsönös megsegítése az élet mindennapi nehézségeiben. Ugyanígy egyezik az országos átlaggal az őrségi keresztkomaság a kölcsönösség tekintetében is. Eltérő jelenségek A Magyar Néprajzi Atlasz térképeit átvizsgálva kiderül, hogy a több keresztszülő intézménye egyáltalán nem tekinthető általánosnak. Református területeken találhatunk ugyan elszórtan hasonló eseteket, de ilyen markánsan csak az Őrségben létezik ez a szokásrendszer. Vizsgált területemen nem derült ki, hogy az incesztus vagy a megengedés jellemzi-e a szexuális életet a komák között. Ez lehet az én gyűjtési módszerem hibája, de lehet a meglehetősen zárkózott érzelmi élet szemérmességének jellemzője is az őrségben. Mezőcsátról™ és Tiszahátról ugyanis ismerünk adatot arról, hogy nem ítélték el a komák közötti szexuális kapcsolatot. Jól lehet az nem derült ki számomra egyértelműen, hogy ez csak a koma halála esetén vonatkozik-e a komaasszonyra és valamely komájára, vagy az egyidejű megengedés-e az elfogadott. Az Őrségben nem derült ki tehát az ellenkezője, az incesztus sem, aminek példáját Mintznél és WolfiiáP láthattuk. A compadrazgó intézményéről szólván ugyanis megjegyzik, hogyha egy férfi féltékeny egy másik férfire, compadréjává választja őt, így incesztust kényszerít rá, legalábbis az ő feleségével szemben. Tehát nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy területünkön a szexualitás, mint probléma föl sem merül, legalábbis ezen szokásrendszer keretein belül. Gergely 1971. 139-148. Mintz-Wolf 1971. 351. 193