Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Fülöp Ágnes: Keresztszülőség és komaság az Őrség néhány falujában

FÜLÖP Á.: Keresztszülőség és komaság az Őrség néhány falujában nem merném általános jelenségnek nevezni. A fokozódó nehézségek úgy tűnik, kibillentik majd holtpontjáról ezt a kapcsolatrendszert. A keresztszülői kapcsolatokban nem tapasztaltam láncolatok kialakulását. Véletlen szerűen előfordul azonban, hogy keresztgyerek meghívja keresztszülei gyermekeit komának, ez azonban nem tartozik bele a hagyományrendszerbe. Ennek nincs se gyakorlata, se hagyománya. Érdekes azonban, hogy a komák egyenes ági felmenői, legalábbis a megszólítás szintjén beletartoznak a kapcsolatrendszerbe. A komák szüleit, sőt nagyszüleit is öregkomáknak hívják és megkülönböztetett tisztelettel kezelik őket, akár saját szüleiket. Néha ugyan előfordul, hogy a komák testvéreit kiskomáknak hívják, ez azonban úgy tűnik, nem rögzült szokás, inkább csak alkalmi kedveskedés. A komasági körök kölcsönösségi viszonyaiból természetszerűleg csak a helyi cigányok maradnak ki. Ők kivétel nélkül katolikusok, ezen oknál fogva is, no meg régebbi elzárkózó életmódjukból adódóan is csak saját családjukból választottak keresztszülőt. Ritkán előfordul ugyan, hogy katolikus is hív két keresztszülő párt. így hallottam olyan esetről, illetve két faluban is egyről-egyről, amikor cigánycsalád hívott meg keresztszülőnek helyi notabilitást és az el is vállalta a tisztséget. Vissza azonban egyáltalán nem hívták őket, tehát ez a kapcsolat sohasem volt kölcsönös. Akadály volt a legutóbbi időkig az is, hogy a reformátusok elfogadtak ugyan más vallású keresztszülőt is, és azok neve bekerült az anyakönyvbe is, de katolikus pap nem írt be mást, csak katolikus keresztszülőt. Ma már azonban a legtöbb katolikus pap beír akár több keresztszülőt is, akár más vallásút is. a Az őrségi kersztkomaság jellegzetességei A jelenségek egységessége Az őrségi komaság meglepően egységesnek tűnik még akkor is, ha külön-külön vizsgáljuk az egyes falvak jellegzetességeit, akár területi egységenként, akár vallási megoszlástól függően. Pontosabban az általam részletesen vizsgált négy faluban van ez így, és még elegendő biztonsággal állíthatom ugyanezt néhány másik környező faluról. Vallási különbségek Az eddig leírtakból kiderült, hogy a reformátusok és katolikusok komasági szokásai erősen eltérnek egymástól. Gondoljunk csak arra, hogy a reformátusok szinte kivétel nélkül családon kívülieket, jó barátokat, jó szomszédokat kérnek fel komának. Mindig több keresztszülőpárt hívnak, ellentétben a katolikusokkal, akik a legszűkebb családból választják az egy, illetve a legújabb időkben az esetleges két keresztszülő párt. Jellemző még a refonnátusoknál az intenzív felnőtt-felnőtt közötti kapcsolat, a gyermek személye szinte csak az ürügyet szolgáltatja ehhez. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne törődnének a gyermekkel, itt pusztán a kapcsolat fontossá192