Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Fülöp Ágnes: Keresztszülőség és komaság az Őrség néhány falujában

FÜLÖP Á.: Keresztszülőség és komaság az őrség néhány falujában akár a betakarítás. Ellenpéldaként említhetem azonban a húsvéti ajándékozás gyakorlatát, miszerint a keresztanya adja át az ajándékot a keresztgyerekének. Ma már ezt a keresztanya és a keresztapa együtt teszi. A keresztszülők szerepe és fontossági sorrendjük Mint tudjuk, az „első" keresztanya szerepe mindössze a keresztelő napján különül el a többiétől. Bár régebben csak az első keresztanya vitte el a templomba a gyereket, esetleg a gyermekhordozó segítségével, a későbbiekben ő is csak egy volt a többi keresztanya közül. Kora miatt választották ki erre a tisztségre, és persze a felekezeti azonosságnak is meg kellett lennie. Miután ez az első keresztanyai státus megmaradt ugyan, de elvesztette hagyományos kortól függő mivoltát, azt várhatnánk, hogy egyebekben is megszűnik ez a motívum. A valóságban azonban az első keresztanya, mint olyan megmaradt, csak ma már érzelmi kötődések alapján választják ki a személyét. Erre utalhat az, hogy az első keresztanya elnevezés mellett, főleg a fiatalabbak használják az igazi keresztanya kifejezést is. Tapasztalatom szerint azonban ez az elnevezés csak a kikérdezés során, és mint magyarázat használatos. A megkérdezettek közül senki nem tudott konkrét feleletet adni arra, hogy miért kell több keresztszülők választani. A beszélgetések során azonban kiderült, hogy az érzelmi és az érdeki kötődések, valamint a hagyomány ereje együttesen motiválják az embereket a komapárok számának növelésére. Fontos szempontként említették azt, hogy így több emberre számíthatnak akkor, ha segítségre van szükségük. így növekedik azoknak a köre, akikre minden esetben számíthatnak, akik részt vesznek örömeikben és bánataikban, és mindezt családias természetességgel teszik. Valószínűleg a társadalmi helyzet stabilizálásához, esetleg javításához jó módszernek vélték a kölcsönös komaságot. Gondoljunk arra mily presztízsnövelő volt a hagyományos paraszti társadalomban a „szép nagycsalád", ami természetszerűleg elegendő számú munkaerőt jelentett. Ez pedig mindig is növelte az egyes családok tekintélyét és a gyarapodásra való képességét is. A keresztszülői kapcsolat a gyermekek nyolcadik osztályos koráig tart, „amíg ki nem áll az iskolából". Régebben a konfirmációig tartott ez a kapcsolat (körülbelül a gyermek tizenkét éves koráig), de azután ez az idő kitolódott az általános iskola befejezéséig. Ekkor a gyermek nagyobb ajándékot kapott búcsúzóul. Ezzel a keresztszülőség gyakorlati része lezárult, legalábbis a keresztszülő részéről a keresztgyerek felé. Ez időtől fogva csak társasági, illetve társadalmi szinten találkoztak, természetesen azonban a kivételező megszólítás (keresztanya vagy keresztmama, ill. keresztgyerek) megmaradt. A konfirmációhoz szükséges összeget, mely tartalmazza az egyháznak fizetett hozzájárulást, a gyermeknek ajándékba adott Biblia, ill. énekes könyv, valamint az ekkor átnyújtott emléklap árát a komák összeadják. Mindenki egyforma mértékben járul hozzá ezekhez a költségekhez, így tehát ebből is látható, hogy az anyagi teherviselésben mennyire egyenrangúak a komák. Konfirmáció után a szülők meghívják és meg is, vendégelik az összes komát és komaasszonyt, ezt a vendégséget teljes mértékben a háziak állják. Némileg más a helyzet 188