Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Fülöp Ágnes: Keresztszülőség és komaság az Őrség néhány falujában

SAVARIA, 22/4 (Pars ethnographica) egy zsidó család, az ember boltos volt, Vogel Sámuel nevű, azt mindig meghívták. Az egész családot meghívták minden eseményre, azok nem maradhattak ki semmiből. Nagyon szerettük őket, ha kicsit megakadtam a fizetéssel, abból nem volt probléma." Társadalmi szempontból csak a helyi cigányok estek ki a komaválasztás köréből, illetve akad olyan család, amely a közmegítélés szempontjából „nem igazán helyénvaló", „van bennük valami furcsa", így a tagjait ritkán választják komának. Cigányt viszont még a viszonosság elvén sem kértek fel. Egyéni ellenszenv is dönthet egy-egy személy ellen. „A Vörös Ferit biztos nem hívnám meg, mert nagyképű is, meg fukar is." „Meg aztái). itt vannak ezek Csóborok, azokra is mindig azt mondják, ha valaki furát csinál, vagy úgy viselkedik: na ebbe is van egy kis Csóbor Vér,";-:,.-:..-;•;.:•• ;• .••:.;,. -, vv, , . - , , У ,.A rokoni kapcsolatok hatása a keresztszülő választásra Reformátusoknál mindig családon kívülit választottak keresztszülőnek. Volt, aki többet; volt, aki kevesebbet, de mindig idegeneket hívtak. Újabban előfordul néha reformátusoknál is, hogy testvér vagy más vérrokon lesz az egyik keresztszülő a sok közül, de ez még ma is ritka kivételnek számít- A katolikusok, így a helyi cigányok is kizárólag közvetlen családtagot kértek föl keresztszülőnek, ám mostanában már közöttük is akad, aki esetleg két szülőpárt is fogad, és abból az egyik lehet családon kívüli. Főleg akkor fordulhat ez elő, ha több gyermek van, és az első keresztszülő párt nem akarják túlterhelni a keresztszülőséggel járó felelőséggel és anyagi költségekkel. Ez az elv, viszont a gyakorlatban itt is, ott is előfordult, hogy református családok szép számú komája között akadt egy-egy családtag is. Néhány perifériában élő család pedig talán saját elfogadhatóságát növelendő, a helyi állatorvost, esetleg a boltvezetőt kérte föl főkomának. Ezek a kapcsolatok azonban egyértelműen kimerültek a keresztelői pénzajándékban. A továbbiakban azonban csak a fölkérő igyekszik tartani a kapcsolatot, a keresztszülő részéről a keresztelővel lezárul a dolog. A nő, illetve a férfi szerepének fontossága a keresztgyerek életében Az egész ország területéről már meglévő adatok tapasztalatait igazolta az Őrségben gyűjtött anyag is. A keresztanya szerepe fontosabb a keresztelőkor, hiszen ő tartja keresztvíz alá a gyermeket. A régebbi gyakorlatban még azzal is kiemelték a keresztanya fontosságát, hogy a templomig úgynevezett gyermekhordozó vitte a gyermeket Akkoriban a keresztapák meg sem jelentek a templomban, a szertartás ideje alatt ők inkább a kocsmában találkoztak, és áldomást ittak az újszülött egészségére. Csak legújabban mennek el a keresztapák is a templomba, azelőtt csak a kocsmalátogatáson és a paszitán vettek részt. A későbbiekben aztán a keresztszülők és komák közötti kapcsolatban fontosabb a férfi szerepe, de legalábbis gyakoribb, hiszen a segítségnyújtások zöme férfimunkához kapcsolódik. Gondolok itt olyan munkálatokra, mint a házépítés, a téli tüzelő összegyűjtése és fölhasogatás, vagy 187