Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Fülöp Ágnes: Keresztszülőség és komaság az Őrség néhány falujában

SA VARIA, 22/4 (Pars cthnographica) tekintik. Ezt találjuk a Magyar Néprajzi Lexikon keresztszülő szócikkében

7

, de Tárkány Szűcs Ernőnél is.

8 Ez az Őrségben így is van, kivétel ez alól a helyi cigányság, melynek felkérését a komaságra elfogadják ugyan, de azt nem viszonozzák. Vidacs Bea is tapasztalt ebben változatosságot, noha az ő területén a kivétel nem ilyen egyértelmű és a mértéke is más.

9 A komaság intézményébe bekerülő „felsőbb kapcsolat" (módosabb gazdák, helyi értelmiség) nem növeli elsődleges szinten a család presztízsét, viszont jelzi a faluközösségben elfoglalt helyüket, mintegy fémjelezve a család ügyességét, életrevalóságát. (Ennek ellenkezőjét látjuk Szentpéter szegen y ahol is igencsak presztízsnövelő lehet egy ilyen kapcsolat, noha a létrehozására nem adódik önként alkalom, hagyományai vannak a keresztszülő választásának, melyek megkötik az alany kezét.)

10 Az irodalomjegyzékben feltüntetett munkák közül még szeretném kiemelni Szabó László

11 tanulmányát, valamint Szilágyi László

12 írását, melyek nagy segítségemre voltak az őrségi rokonsági terminológiák általánosságának megállapításában. A többi feltüntetett műben is találtam számos adatot, melyek segítettek összehasonlításai alapot teremteni. Munkahipotézisként felvetem, hogy az őrségi komasági rendszer bizonyos elemeiben a nagycsaládot helyettesítő intézmény lenne egy olyan korszakban, amikor a kiscsalád vált általánossá. Ezzel nem kívánom kialakulásának körülményeit megmagyarázni, csupán közelmúltbeli és jelenlegi szerepére célzok. Mivel a kiscsaládot, mint olyat a néprajzi szakirodalom még nem vette szoros vizsgálat alá, kiindulópontként Kulcsár Kálmán

n azon gondolatát vettem, mely így szól: „A család funkcióinak átalakulását tényleges átalakulásnak, nem pedig válságnak vagy funkció csökkenésnek kell felfogni." Kiscsaládként én az: apa + anya + gyermekeik képletet veszem alapul, tekintem elemi családnak, a közfelfogást követve.

14 Az ilyen kapcsolaton alapuló családok életét sok szempontból vizsgálta több tudomány is, mint pl. szociológia, demográfia stb. A néprajztudomány inkább a hagyomány szempontjából gazdagabb és archaikusabb anyagot kínáló nagycsaláddal foglalkozott, amely Kulcsár Kálmán szabatos megfogalmazása szerint kettő vagy több generáció szerves együttélése, amely nemcsak egy helyen vagy akár egy lakásban él, hanem sokrétűen funkcionális köteléket alkot, s közös termelő tevékenység alapján sajátos szokásrendszert testesít meg.

15 Tekintettel azonban arra, hogy ma már csak elvétve találkozunk a nagycsalád intézményének nyomaival, (illetve ha előfeltevésem beigazolódik, talán újra föléled7 MNL 1980. 162. 8 Tárkány-Szűcs e. 1981.132. 9 Vidacs 1985. 523-525. 10 Vidacs 1985.524. 11 Szabó 1986. 5-91. 12 Szilágyi 1942.337-362. 13 Kulcsár 1969. 281. 14 Kulcsár 1969. 270-271. 15 Kulcsár 1969. 270-271. 183