Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Fülöp Ágnes: Keresztszülőség és komaság az Őrség néhány falujában

FÜLÖP Á.: Keresztszülőség és komaság az őrség néhány falujában hattam, hogy Szalafőn és Szentgyörgyvölgyön több keresztszülőt választanak s már ez is indokolta vizsgálódásom jogosultságát! Noha a keresztszülőség a műrokonság rendszerébe tartozik, rendelkezik a rokonság megkülönböztető jegyeivel, tehát erkölcsi ereje van, kötelezettségeket és jogokat jelent. Mint Fontes írja: „A rokonság megkülönböztető jegyei... abban a normatív elvben foglalhatók össze, amit a barátságosság axiómájának, illetve a kötelező önzetlenség (altruizmus) szabályának neveznek".

2 Rokonság és keresztszülőség viszonylatában nagyon találónak vélem Gheorghita Giana megfogalmazását: „...olyanok, mint két egymás mellett növő fa, amelynek különböző a töve, de egymásba nő a koronája".

3 A komasági viszony gyűjtési területemen nem is a gyermek szempontjából fontos, inkább a családi funkciók kiterjesztése idegenekre, a barátság alapján. Utalhatok itt Eric Wolf meghatározására, miszerint kétfajta barátság létezik: az exprsszív vagy emocionális és az instrumentális. Az első esetben mindkét fél a másik emocionális szükségletét elégíti ki (pszichológiai aspektus.) Valójában a másik valamilyen deficitet elégít ki, ez segít a társadalmi jellegzetességek megállapításában. A második változatban nem bizonyos javak hozzáférhetőségének elérése a célja, de van benne törekvés ilyenre. Egymáson keresztül kapcsolatok sorába lépnek be, mindegyik a másik jótállója. A barátság kezdetén a generalizált reciprocitás jellemzi (segítségek, közös vállalkozások). Ez a bizonyos instrumentális barátság igen jól tetten érhető az általam vizsgált falvak komasági rendszerében. Ugyanakkor szükségesnek láttam megvizsgálni, hogy nem hiányzik-e a kapcsolatból az emocionális elem, és úgy találtam, valójában tapasztalható törekvés az érzelmi igények kielégítésére is. Ily módon még szorosabbá, „családi jellegűvé" válik a komaság rendszere. A komaság intézményében bent lévő barátságokra az általános reciprocitás a jellemző, hiszen „a csere olyan formája, ami azon a feltételezésen alapul, hogy a viszonzások hosszútávon kiegyenlítik egymást".

5 A viszonzások jellegzetességeit majd főleg a keresztelő kapcsán tárgyaljuk, lévén ez az indító aktus a kapcsolatok „családiasítása" során. Említést teszek azonban majd a kölcsönös segítségnyújtás egyéb alkalmairól is. Tárkány Szűcs Ernő

6 meghatározása szerint a komaságot jogi népszokásokon alapuló aktív intézménynek tekinthetjük, melyben részben a gyermekért való felelősség társadalmiasult, részben a kölcsönös segítségnyújtás kötelezettsége a családok közötti gazdasági műveletekre is kihatott. Az Őrségben a gyermekért való felelősség fontos, de nem meghatározó része a keresztkomasági kapcsolatoknak. A felnőttek generációjában sokoldalú kapcsolatok egész hálója alakul ki körülötte, viselkedési normákkal és jellemző terminológiával, amelyek felgyűjtésében és általa nos vonásainak megállapításában Szabó László és Szilágyi László tanulmányaira támaszkodtam. A komaság intézményét a szakirodalom általánosan kölcsönösnek 2 Fortes 1972. 285-289. 3 Geana 1982. 79. 4 Wolf 1966 5 Service.-SaMins-Wolf 1973. 22-23. 6 Tárkány Szűcs Ernő 1981. 133. 182