Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata
NAGYZ.: Egy történeti kistáj, az őrség néprajzi határainak vizsgálata 8. Ivánc, Maráez, Szentmárton, Szaknyér, Himfa. 9. Milej, Rózsásszeg, Pálfiszeg. 10. őriszentpéter, Szalafej, Kondorfa, Senyeháza, Dávidháza. 11. Polány (ma Sorokpolány), Kápolna, Tótfalu (Sorkitótfalu), Újfalu (Sorkiujfalu) 12. Rádócz (ma Egyházasrádóc), Pusztarádóc, Kiskölked, Kissároslak, Kisujfalu, Mátéfa. 13. Szentgrót (ma Zalaszentgrót) 14. Szentgyörgyvölgye, Dobraföld, Márokföld, Felsőszenterzsébet, Nemesnép, Kerkanémetfalu, Kerkapéntekfalu, Alsószenterszébet, Pusztaszenterzsébet, Ramocsa. 15. Szecsőd (Magyarszecsőd), Németszecsőd, Molnaszecsőd, Terestyénfa. 16. Velemér, Alsószombatfa, Gödörháza, Szentlászló. Az akkori politikai viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt a szatmári békekötés után az 1709-ben formálisan megszűnt őrségi egyházmegye gyülekezeteinek megsemmisítése, a templomok elvétele erőszakos eszközökkel megkezdődött. Mint ahogyan Pataky írja: „Szentgyörgyvölgye 1717-ben, Egyházashollós, Egyházasrádód, Egyházasszecsőd, Sorkipolány, Milej, Ivánc 1718-ban, Zalaszentgrót 1720ban jutott árvaságra... 1720-tól kezdődőleg már csak Becsvölgyén, Felsőőrön, Kercán, Veleméren Kerkáskápolnán, oriszentpéteren és Nagyrákoson maradtak anyaegyházak... 39 A megmaradó templomok elvétele sem maradt el sokáig. III. Károly 1732. április 9-én kelt parancsa szerint a vármegye a templomkulcsok átadását követelte, ahol ezt megtagadták, ott katonaság bevetésével törték be a templomok kapuit. A nép mindenütt elrejtőzött, s távolról szemlélte a megrázó eseményt. Birtokbavétel után a katonasággal érkezett (Őrségben magyar, vendvidéken szlovén papokkal) Rosti István (a vármegyei hadjárat vezetője) aki misét mondatott, s ezzel átadta a templomot a katholikus egyházának, s a paróchiába beültette a magával hozott plébánost... Az elfoglalt templomokat a katholikus egyház szertartása szerint felszentelték, ünnepnapokon az üres, vagy néhány katholikus hivő által látogatott templomban misézett a plébános, keresztelte és eskette a reformátusokat, s vezette e szertartásokról az anyakönyveket, de az árvaságra jutott hivek temetéskor [!] nem vették igénybe a szolgáltatást, maguk temették halottaikat. " 40 E korban a vallásüldözés miatt jelentős kitelepülés kezdődött meg az őrségből főleg Somogy vármegyébe. így jöttek létre református kolóniák Orciba, Magyaratádon és Patelomban. A tarthatatlanná váló helyzetet II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete oldotta fel. A református egyházak a rendeletben megszabott módon ugyan, de újjáalakulhattak. Az őrségi egyházmegye 1808-ban szintén újjászerveződött. 11 anyaegyháza a következő volt akkori nevén: Barabásszeggel együtt Kustánszeggel, Egyházasrádóc, Felsőőr, Kerca, Körmend, Nagyrákos, Őriszentpéter, Szalafő, Senyeháza, Szentgyörgyvölgye, Terencsényszecsőd. Pataky i.m. 33-34. Pataky i.m. 36. 160
