Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata
SA VARIA, 22/4 (Pars ethnographica) Fényes Elek Vas Vármegye geográfiai statisztikája szerint 1836-ban az alábbi vallási megoszlás található az őrségi és azt környező falvakban 41 : Szalafőn, őriszentpéteren, Ispánkon, Kisrákoson, Nagyrákoson, Pankaj;zon, Szattán, Szaknyérban, Bajánházán, Senyeházán, Dávidházán, Kortormátiyon, Kercán, Szomorócon, Kerkáskápolnán teljes egészében reformátusok laknak, míg Hódoson 8 kat. 200 ev. 35 réf.; Bükkalján 16 kat. 5 ev. 60 réf.; Kapomakon : 3 kat. 25 ev. 6 ref. lakik. Tőlük északra: Kondorfán 430 katolikus, 10 református, Iváncon 390 katolikus, 15 református, Szentmártonban 143 katolikus [!], Viszákon 199 katolikus, 140 református, Szőcén 331 [!] katolikus, 66 evangélikus, 4 református lakik. E térséghez tartozik Szerdahely, Domaföld, Csekefa, Alsó-Felső Szombatfa, Gödörháza, Szentlászló, Velemér, Szentgyörgyvölgy, Dobraföld, Márokföld, Felsőszenterzsébet, Nemesnép, Kerkásnémetfalva, Kerkapéntekfalva, Alsó Szenterzsébet, Pusztaszenterzsébet, Ramocsa, Csöde, Milej, Rózsás:;zeg, Pálfiszeg, Becsvölgye, Kustánszeg, Csonkahegyhát, Barlahida, Kislengyel református lakosságával, i; ; E 18-19. századi református falvakat ábrázoló térkép három kiilönálló tömböt mutat. Az őrségi egyházmegye Vas és Zala megye területének egy részén helyezkedik el. Körmendtől északra Rádóc, Polány, Hojlös köré szervezett falvakkal alkot egységet, míg attól délre a történeti Őrség és a peremén elhelyezkedő református falvak adják a legnagyobb halmazt, ettől keletre pedig Göcsej észiiki részén találunk számottevő református közösségeket. Az első és második halmazt evangélikus magyar falvak kötik össze, de az egykori „Tótsági járás" szlovénok lakta települései is jórészt evangélikusok. E település-csoportokon kívül pedig mindenhol katolikus falvakat találunk. A négyszáz éves, vallásilag jól körülhatárolható szigetek kulturális karaktere minden bizonnyal a néprajz területén is érzékelhető. A házasodási szokások, a keresztkomaság intézménye, az önellátó gazdálkodásra való törekvtis, vagy annak megtartása a történeti Őrség és a vele rokon református területen pedig szembeötlik. Az összetartozás tudata, a „hasonló falvak" térképre vetített rendszere 42 is azt mutatja, hogy a történeti őrségen túli református, vagy korábban dominánsan reformátusfalvak tudják magukhoz hasonlatosnak a szomszédos települések egy részét. Jól megfigyelhető, hogy a Vendvidék és a vasi Hegyhát falvai Шоп halmazba rendeződve tartanak egymással kapcsolatot. A katolikus Rába-völgye települései a folyó két oldalán külön-külön láncszerűen tartoznak egy csoportba, Körmend körül pedig az egykori uradalomhoz tartozó falvak laza köteléke helyezkec ik el. Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. 1836. Reprint Vas Megyei Levéltári füzetek 4.sz. Szombathely 1991. Délnyugat-Dunántúl mikrotájai 1/5 kérdés: Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi, vagy távolabbi vidéken? - a kérdésre adott válaszokat csa a Rába-völgye, Őrség, Hegyhát, Körmend térsége falvaira vonatkoztatva jelöltük térképünkön. 161
