Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

SA VARIA, 22/4 (Pars ethnographica) A településvizsgálat című fejezetében a szeres és kiscsoportos települést bemutatva érzékelhetjük mit is ért a Vas megyei Őrségen Tóth János. „Őrségi sajátosság a szeres település. A szerek az alapító őrtelepesek első telephelyei, amelyek néha kilóméterekre feküsznek egymástól és forgalmi vagy dűlőutakra fűződnek fel. Az őrségi települések közül három két szerből (Senyeháza, Kotormány, Rábakisfalud! (Kug.24.sz.) kettő háromból (Nagyrákos, Csörőtnek [!] Kug.l.sz.), egy négy szerből áll (Kondorfa [!] Kug. 13.sz.), Szalafő pedig hét és Őriszentpéter nyolc szeren épült ki. ...hasonló a kiscsoportos település, amelynél az utca egyik, vagy mindkét oldalán vagy utcakereszteződésben egy csoportban hat-nyolc házas udvar épült ki, viszont az utca egyes szakaszai üresek...ilyen kiscsoportos település Magyarszombatfa [!] (Döm. 16.sz.), Kerca és Gödörháza [!] (Döm.l7.sz.)"

31 Tóth János szóhasználatában az Őrség kifejezés néhol az egész Őrvidékre, néhol viszont a történeti Őrségre, de leggyakrabban annak tágabban értelmezett, de valójában pontosan körül nem határolt területére vonatkozik. Néhol Őrséggel határos területet is említ: „Az Őrséggel szomszédos felsőszölnöki jánoshegyi Psihoda János - féle ház" -esetében a szlovén vidéket különböztette meg így,

32 máshol „Ez a kutatómunka Göcsej és Őrség határún, Felső-Szenterzsébeten várai lanul napvilágra hozta azt a lakókonyhás házat... amely Zakál György ... feljegyzései szerint csupán az öregek emlékezéseiben élt."- felfedezés kapcsán két „őrvidéki", a vasi és zalai Őrség közé szorult falvat, mint a történeti Őrséghez nem tartozott vesz számba. A Kerített ház múltjának bemutatására szánt fejezetben az 1859-60 évi kataszteri térképek tanulságait viszont szigorúan a történeti Őrség falvaira vonatkoztatja. „ ...Az Őrségben Őriszentpéteren a házak 54 %-a és Szalafőn a hasak 38 %-a volt négy, illetve három oldalon kerített. Hasonló volt a helyzet Dávidházán (70 %) , Bajánházán (54 %), Kotormányon (50 %), Kerkáskápolnán (46 %), Szattán (45 %), Szaknyéren (40 %), és Kercán (37 %)" - a a többi kilenc községre! azonban nem közöl adatokat... Láttuk tehát, hogy a népi építkezés vizsgálatánál az Őrségek határai mekkora területet jelentettek. Tóth János értelmezésében a Vas megyei őrség fogalmába a Kogutowicz és Dömötör által kiterjesztett 34-38 falu, valamint a Hegyhát is beletartozptt. Bíró Friderika: Az Őrség Ház és Lakáskultúrája című 1975-beri megjelentetett könyvében

33 vizsgált területünket így határozza meg: „Az Őrség - szóhasználatunkban -történelmi-néprajzi megjelölés magába foglalja az egykori történeti Őrség , településeit, számszerűen 18 községet, nevezetesen Ispánkot, Őriszentpétert, Nagyrákost, Kisrákost (...) Pankaszt, Szattát, Szalafőt Kerkáskápolnát, Bajánházát, Senyeházát, Dávidházát, Kotormányt, Hódost, Bükkalját, Kapornahazát, Kercát és Szomoródot... (Szaknyér kimaradt, így itt valójában csak 17 falu neve szerepel) , Etnikai kultúráját tekintve azonban a megjelölésen értjük a szőrösen vett történeti Őrség geográfiai környezetét is, így a Rábától délre fekvő falvakat és a Kerka mentén, valamint a Zala forrásvidékén fekvő településeket. Tanulmányunk a szoro31 Tóth János i.m. 15. 32 Tóth János i.m. 29. 33 Bíró Friderika: Az Őrség Ház és lakáskultúrája Szombathely 1975. 3. 157