Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

NAGYZ.: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata san vett Őrség falvait vizsgálja, de alkalmasint témánkkal kapcsolatban kitekintett az előbb említett geográfiai Őrség településeire is." A szorosan vett Őrség falvai­nak vizsgálatát egy kivétellel (Szaknyér) el is végezte, s még több települést is ku­tatott. „Az Őrségi falvak 2000-nyi portaállományát az alábbi 14 községben tettük vizsgálat tárgyává: Szalafo, Őriszentpéter, Ispánk, Kisrákos, Nagyrákos, Pankasz, Szarta, Bajánsenye, Kerkáskápolna, Kercaszomor, Magyar-szombatfa [!], Velemér [!], Gödörháza [!], Viszák [!]." Ugyanakkor a néhány , „Őrségi falvakra vonatko­zó" statisztikai adat mellett szereplő, vagy kimaradó községnevek nem teszik egy­értelművé a szerző az Őrség fogalmát. A „Magyarország művelési ágak szerint való terjedelme és foldjövedelmi, 1865" című szántót, rétet, legelőt, erdőt, szőlőt és nem termő földet összegző statisztikai felsorolásában például 18 község adataival talál­kozunk, ahol Szombatfa (!) szerepel, Kerkáskápolna viszont hiányzik! Máshol az zavaró, hogy a 18 község helyett mindössze 16 szerepel, de úgy, hogy Kercaszomor mezőgazdasági üzemstatisztikája 1895-ből így is, meg Szomoróc alakban is szere­pel, de nincsen feltüntetve Kotormány és Bükkalja. Eltekintve Bíró Friderika szakmunkájában ragaszkodott a történeti Órség fal­vainak vizsgálatához, illetve a református községek néprajzi jelenségeinek megfi­gyeléséhez (Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér is ref. községek, Viszákon pe­dig 1836-ban 199 katolikus mellett még 140 református lakik) 34 . Szaknyér ellenben csaknem teljes egészében evangélikust!]... Úgy vélte, hogy az őrségi falvak tradicionális műveltségi jellege elüt a megye más volt jobbágyfalvainak fejlődési irányától. Ezt a különállást a szabad vallásgya­korlás kérdésköréhez kapcsolódó tradíciók meglétéhez kapcsolja. „A Batthyányak nyilván tudták - írja - hogy az Őrség feletti földesúri joghatóságuk ingatag alapon áll, ezért ...egyben-másban viszonylag engedékenyebbek voltak az örökösen reni­tenskedő őrségiekkel szemben. Nem érvényesítették például a 18. század elején az akié a föld, azé a vallás elvét, így az őrségi falvak megmaradtak protestánsoknak, ami jelentősen meghatározta a falvak szellemi arculatát. Ez a protestáns racializmus és puritanizmus a falvak lakáskultúrájára is rányomta bélyegét. " Tanulságos forgatnunk Pataky László 1990-ben megjelent, Az Őrség múltja a kercaszomon református egyházközség történetének tükrében címmel kiadott könyvét. Többek közt megtudhatjuk belőle, hogy az Őrségben a reformáció 1550 táján terjedt el. „Kerca a hozzá tartozó őrségi falvakkal Szomoróccal, Bükkaljával, Bajánházával, és az Őrségen kívül eső Felső- vagy Magyarszombatfával és Szerda­hellyel együtt csatlakozott a futótűzként terjedő reformációhoz... 35 Az Őrség határvonalától, mely Kerca és Magyarszombatfa között húzódott, a délre eső „Tótság" magyar falvait: Felsőszombatfa, Alsószombatfa, Gödörháza, Kis-szerdahely, Velemér, Csekefa Vas megyei falvakat az őrségi nép kezdettől fog­va Őrséghez tartozondónak tekintette "- írja a szerző. 36 Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja Statisztikai és geográfiai tekintetben 1836. /Vas megyei levéltári fUzetek 4. Szombathely 1991/ Pataky László: Az őrség múltja a kercaszomori református egyházközség történetének tükrében. Megjelent az 1990. évi Őrségi Vásárra. Megjelentette az Őrségi Baráti Kör Szerk.:Vizi László Pataky i.m. 6. 158

Next

/
Thumbnails
Contents