Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

SAVARIA, 22/4 (Pars ethnographica) 1. sz. térkép Az Őrség községeinek határa • . • -, Közli: Kogutowicz Károly Dunántúl és Kisalföld írásban és képekben ; , II. köt. 198. 50. sz. ábra. Szeged, 1936. (A vonalkázott részekkel jelöltük a Történeti Őrség falvait. N. Z.) Leírásából nem derül ki, hogy ő ismerte-e az általa csak számszerűleg megemlített 18 települést rejlő okleveleket, illetve Balogh múlt századi közlését, az azonban tény, hogy Csörötnek, Farkasfa, Felsőjánosfa, Háromház, He^hátszentjakab, Kondorfa, Magyarföld, Magyarlak, Őrimagyarósd, Rábakethely, Rábakisfalud, Szentgotthárd, Szőce, Talapataka, Viszák, Zsida helyiségeket is szerepelteti az általa rajzolt rétképen. A történeti őrség falvait mi jelöltük meg rácsozattal, hogy a Rába-völgye települései néhány hegyháti faluval együtt ettől jobban elkülönüljenek. Kogutowitz az Őrség határait valójában nem földrajzi megfontolásból; hanem történeti adatokra hivatkozva terjesztette ki önkényesen. így tehát tévss az a hivatkozás, hogy az Őrség mint földrajzi fogalom, tágabb a történeti őrség határánál. Kogutowicz térképe a későbbi kutatók generációjára is hatással volt, mivel hasonló szerkesztésűt találunk Dömötör Sándor néprajzi monográfiájában,

6 amit Tóth János is átvesz

17 azzal a kicsi különbséggel, hogy ő a Rába-völgye falvait „Külső Őrségnek", míg a történeti Őrség falvait „Belső Őrségnek" nevezi el. Dömötör Sándor i.m. 16. Tóth János i.m. 9. 151