Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

NAGY Z.: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata 1. Iklod Kisrákos mellett 1414-ből létező ( posessi Mod d. nom. Nexerakosa )kisiemesi sziget a 18. században elpusztásodik. Tulajdonképpen Rákos része volt, de különállóit, a nemes Sáskák lakta terület nem tartozott a Batthyányok fennhatósága alá, de a történeti Őrség területén belül helyezkedett el! 2. Benehaza 1452-ben előforduló önálló falunév. A Bene család 1588 előtt e területen l.ücik, később Szattán és Szaknyéron fordul elő nevük. 1550-es Urbárium Beneházát már nem említi. 3. Gyebvez Szatta mellett GOVECZ puszta hajdanán önálló települést jelölt, 1463-ban is említik. Csánki i.m. 763. oldalon ezt írja róla: Az előttem fekvő térkép e tájon egy GOVECZ nevű pusztát a vezérkari térkép pedig egy GÖLECZ nevű erdőt tüntet fel. Vas megye Szattához tartozó földrajzi neveként látjuk később viszont. (Vas megye földrajzi nevei. Szombathely, 1982. 492/39 Güeszi-árkot és Gevözi erdőt tüntet fel.) A Gyülevész nevű község Zala határán innen helyezkedett el, nem volt a Batthyányiak birtoka soha, de őrök lakták, szorosan Szatta mellett feküdt. A 17. században ellenreformáció időszakában már önálló településként nem találjuk, beolvadt Szattába, Nemesnépi Zakál György OOVECZ pusztaként említi. 4. Ewrmyhalhaza 1548. Dávidháza Senyeháza között tűnik fel egy alkalommal.(Dit alis összeírás 1848. MOL Conscr. Port. dicalis Vas m. 1548. 279. f. Egy önálló szer elnevezése lehetett, néhány család által lakott településén neve, esetleg rövid életű falu a Kerka mentén. Érdemes eltűnődni ;>zon, hogy 100-150 évvel korábban Bajánházaháza, Senyeháza, Dávidháza, Könyeháza nem lehetett, csupán a Kerca mentén hosszan elhúzódó település formációnak adtak megkülönböztető elnevezést (Alsó, -közép, - felső) Karika, azaz szláv nyelve Kerca. A Kerca melletti birtok aprózódással - velük ~ együtt járt i. falvak önálló életre keltése is. Egy-egy nagy család lakta faluról van itt szó. Történeti tény, hogy Urbáiumok szerint a 16. században Bajánházán Bajánok, Dávidházán Dávidok, Könyeházán Könyék a birtokosok! 5. Kynehaza (1463) és Kotormány (1549-1818) valószínűleg azonos települést takar. A névvizsgálatok azt mutatják, hogy Kotormányszegen Könyék laktak! Érdemes figyelni arra is, hogy a szeres településeiről híres őrségben ez a falu szegekből áll. (Lásd még: Kotormánszeg) 6. Szentvinlo nevű falu Kerca és Szomoród között helyezkedett el, 1550-ben említik egyedül, később már nem szerepel az őrségi falvak között. 7. Domafölde Kerca és Bükkalja közötti falu, 1393-1463 között biztosan létező nemesek lakta település. Először még az Őrséghez tartozott, de mivel nemes terület volt, a későbbi Urbáriumckból hiányzik. Kicsi volt, négy királyi eke csak a területe, Kerca és Bükkalja között helyezkedett el. 1549-ben már nem találjuk nyomát az összeírásokban, amit nemesi mivolta indokolhat. 8. Nagyrákosnak is volt nemesek lakta része, melyet Nemes Rákosnak neveztek, ег volt a Nagyrákosi Nemesszer. A jobbágyrész neve Vásárosrákos, mely 1582-ben elpusztult. Az adózó tílepülés neve később az urbáriumokban Belső Rákosra változott. 9-10. Szombatfa, Velemér az urbáriumokba 1750-től kerül be mint őrségi település, de csak adminisztrációs okból A történeti Őrséghez azonban még Nemesnépi Zakál sem számítja be. Nemesnépi Zakál György kitűnő forrásértékű leírásában

11 az ott lakó biztonságával írja le az Őrség falvait a terület határaival együtt, melyet érdemesnek tartunk szószerint ismételten közreadni: „Eörséghnek Tartománya fekszik az Országhnak Napnyugati Szélén T.N.Vas Vármegyének Déli részében, dél felől közel a Vandalusok, napnyugat felől pedig a Stáerek szomszédságában; úgy mindazonáltal, hogy Eörségh és a Vandálok, nem különben a Stáerek és Eörségh között még némely Magyar Helységek találtatnak. Nap keletről határos T.N. Zala Vármegyével és nevezetesen Ramocsai Helységgel, a hol többnyire Nemes Birtokosok vannak: Föllyebb Péterfával, a Govezi pusztával, Jánosfával, Sz. Jakabbal, Mogyorósdal, a mellyek már Vas Vármegyében esnek. Északról határos Viszáki, Kondorfai, Farkasfai Helyiségekkel é> a Lugosi pusztával; Napnyugatról Orfaluval, Dolinczal, Saallal, Domaföldével, ésLomonkosfával; Nemesnépi Zakál György: Eörséghnek leírása 3-10. 148