Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

SÄVÄRIÄ A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1995-1998) Szombathely 22/4 (Pars ethnographica) L__ lggg NAGYZOLTÁN EGY TÖRTÉNETI KISTÁJ, AZ ŐRSÉG NÉPRAJZI HATÁRAINAK VIZSGÁLATA Csiszár Károly 1994-ben kiadott Őrség című útikönyvének

1 heves bírálata, a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények hasábjain közzétett polémia

2 ráirányította a figyelmet arra a problémára, hogy e kistáj néprajzi határai vajon hol húzhatók meg. A válasz megadása előtt azonban célszerű számba vennünk, hogy ki, mikor, mit is értett az Őrség fogalma alatt? Benczik Gyula kifakadása jogos, mikor a fent említett útikönyv kapcsán ezt írja: „A tetszetős küllemű könyvecskét, mely a bevezetőben szerényen útikalauzként ajánlja magát, sok őrségi turista, kiránduló és nyaraló fogja még forgatni

3 ... A szerző teljesen parttalan Őrség-fogalmat használ: egyszer a Repcétől a Muráig terjeszti ki, máshol rögtönözve felsorol 18 falut, de még ugyanazon az oldalon egy másik 18-at, a térképmellékleten 22-t, közben megfeledkezik a Szlovéniához csatolt Hódosról, Kapornakról és Bükkaljáról. Tetézi a zűrzavart - s ёЫюп

? nem csak a könyv szerzője marasztalható el -, hogy divatba jött az Őrség kapu ról beszélni, elsősorban a környező települések szeretnék maguknak kisajátítani ^zt a turisztikai közhelyet... Az Őrség határainak szóba kerülésével - írja Benczik - el is érkeztünk a népszerűsítő Őrség-irodalom legbosszantóbb jelenségéhez. A szakirodalomban a 18 őrségi falu felsorolása egyáltalán nem okoz nehézséget, hiszen 1388-tól 1848-ig, tehát 460 évig mindig ugyanazt a területet értették Őrségen, sőt, az Őrség részletes határjárása 1463-ból oklevélben is fönnmaradt. Mivel e vidék elsősorban történeti kistáj, lakói meghatározott területi kiváltságokkal rendelkeztek a múltban

i amely a névben is az Árpád-kor társadalmi viszonyaira utal. Az őrségi falvE к felsorolásánál mindig a történeti Őrségből kell kiindulfti, nem pedig földrajzi, néprajzi, növényföldrajzi, meg ki tudja még milyen_ meghatározásokhoz kell ragaszkodni. Ispánk, Őriszentpéter, Nagyrákos, Kisrákos, Szaknyér, Pankasz, Szatta, Szalafő, Kerkáskápolna, Bajánháza, Senyéháza, Dávidháza, Kotormány, Hódos, Bükkalja, Kapornak, Kerca és Szomoróc ez a 18 község."

4 1 Csiszár Károly: Őrség. Savaria Turist Szombathely 1994. 124. 2 Benczik Gyula: Őrségi útvesztő. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények IS95/4. 81-84. Csiszár Károly: Válasz az Őrség című útikönyvet ért bírálatra VHHK 1996/1. 82-85., Bencíik Gyula: „A tények makacs dolgok" VHHK 1996/1. 86-89. Gyöngyössy Péter: Az „Őrség" könyvről. VHHK 1996/1. 89. 3 Benczik Gyula: i.m. 81. 4 U.ö. 82-83.