Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

NAGYZ.: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálaia Az Őrség szakirodalmi meghatározását Filep Antal végezte el az 1975-ben megjelent „A magyar nép táji-történeti tagolódása" című művében, 5 melynek vál­toztatás nélküli szövegét az 1981-ben kiadott Néprajzi Lexikon 4. sötétében is fel­fedezhetjük. Itt azonban a kistáj történetével kapcsolatosan bővebb bibliográfiai adatokat találhatunk. 6 Megfogalmazása szerint az Őrség „a Zala forrásvidékén, n:szben a Kerca völgyben a Vendvidék, Göcsej és a Hegyhát szomszédságában fek\ő történeti nép­rajzi táj ... Nevét a korai határbiztosító őr elemeitől kapta... Egykori gyepüvédő határbiztosító lakóinak 18 községet magába foglaló területe igazgatási autonómiát élvezett - élén őrnagyukkal - mint Örnagyság. Népessége magyar, az Árpád-kortól kontinuus... A reformáció idején kálvinista gyülekezetek alakultát (itt), amelyek­nek szerepe a szomszédos tájak református lakossága szempontjától különösen je­lentőssé vált a rekatolizáció során... Földművelésükben az égetéses irtásgazdálko­dásnak volt szerepe, de településeik közvetlen környezetében nagyon korán intenzí­ven trágyázott szántókat létesítettek, amit nagyszámú állatállományuk tett lehető­vé... A Göcsejjel és a Vendvidékkel a tágabb délnyugat-dunártúli területekkel együtt itt a szeres települési mód a klasszikus elem, mint a 19. század végéig jel­lemző kerített ház és aföstösház emlékének kései előfordulása..." Filep értékelése Kardos László,, Dömötör Sándor, Tóth János tanulmányaira épít 7 , Sthal Ferenc: „Az Őrség jogállása" című három részes dolgozatának jogtörténeti tanulságait vi­szont már nem tudta hasznosítani. Az 1974-ben megjelent mű impozáns levéltári forrásanyagra támaszkodva meggyőző erővel bizonyítja az Őrség akóinak 14. szá­zad végi jobbágyi függőségbe kerülését, függetlenségük korai elvesztését. Tőle tud­juk azt is, hogy az őrség elnevezés csak a 15. századi okleveles anyagban jelenik meg, (1409. „in Ewrsegh commorantes") 8 korábban e területet Zalaőrök vidékének nevezik. Sthal az Őrséget zárt etnikumú tájegységnek, történeti, néprajzi és földraj­zi fogalomnak említi. Azt is megjegyzi, hogy az Őrség néprajzi és földrajzi fogalma lényegesen tágabb a történetinél. E helyütt Kogutowicz 9 és Dömötör 10 munkáira utal, de a definiálásra nem vállalkozik. Sthal, Fileppel együtt az Őrséget lokális specifikumnak tekinti. E területhez azonban egy meg nem határozott szűkebb régiót is hozzászámítanak. E kisebb kulturális zónában lévő sajátosságok az egyenetlen fejlődésből adódnak: ilyen a füstöskonyhás ház, kerített ház, szeres település. A történeti Őrség falvaira vonatkozóan a 15-16. század közötti időszakban jó forrásanyaggal rendelkezünk. Az 1463. évi határjárás adatait felhasználva, s azt más adatokkal kiegészítve táblázatot készíthetünk az Őrség 18 településének kü­lönböző történeti forrásokhoz kötött korabeli megnevezésiről. 5 Kosa László-Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása Budapest 1975. 1:>5-156. 6 Magyar Néprajzi Lexikon 4. kötet Bp. 1981. Filep Antal: Őrség címszó. 135-137. 7 Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása Bp. 1943. Dömötör Sándor: Az Őrség Bp.1960. Tóth János: Az Őrségek népi építészete Bp. 1971. 8 Sthal Ferenc: Az Őrség jogállása. Vasi Szemle 1974, 218-236, 390-402, 553-5Í6., u.i.: Zsigmond-kori Okmánytár II/2.6672. 9 Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képekben. Szeged, II. 1936. 198. 10 Dömötör Sándor i.m. 146

Next

/
Thumbnails
Contents