Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata
NAGYZ.: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálaia Az Őrség szakirodalmi meghatározását Filep Antal végezte el az 1975-ben megjelent „A magyar nép táji-történeti tagolódása" című művében, 5 melynek változtatás nélküli szövegét az 1981-ben kiadott Néprajzi Lexikon 4. sötétében is felfedezhetjük. Itt azonban a kistáj történetével kapcsolatosan bővebb bibliográfiai adatokat találhatunk. 6 Megfogalmazása szerint az Őrség „a Zala forrásvidékén, n:szben a Kerca völgyben a Vendvidék, Göcsej és a Hegyhát szomszédságában fek\ő történeti néprajzi táj ... Nevét a korai határbiztosító őr elemeitől kapta... Egykori gyepüvédő határbiztosító lakóinak 18 községet magába foglaló területe igazgatási autonómiát élvezett - élén őrnagyukkal - mint Örnagyság. Népessége magyar, az Árpád-kortól kontinuus... A reformáció idején kálvinista gyülekezetek alakultát (itt), amelyeknek szerepe a szomszédos tájak református lakossága szempontjától különösen jelentőssé vált a rekatolizáció során... Földművelésükben az égetéses irtásgazdálkodásnak volt szerepe, de településeik közvetlen környezetében nagyon korán intenzíven trágyázott szántókat létesítettek, amit nagyszámú állatállományuk tett lehetővé... A Göcsejjel és a Vendvidékkel a tágabb délnyugat-dunártúli területekkel együtt itt a szeres települési mód a klasszikus elem, mint a 19. század végéig jellemző kerített ház és aföstösház emlékének kései előfordulása..." Filep értékelése Kardos László,, Dömötör Sándor, Tóth János tanulmányaira épít 7 , Sthal Ferenc: „Az Őrség jogállása" című három részes dolgozatának jogtörténeti tanulságait viszont már nem tudta hasznosítani. Az 1974-ben megjelent mű impozáns levéltári forrásanyagra támaszkodva meggyőző erővel bizonyítja az Őrség akóinak 14. század végi jobbágyi függőségbe kerülését, függetlenségük korai elvesztését. Tőle tudjuk azt is, hogy az őrség elnevezés csak a 15. századi okleveles anyagban jelenik meg, (1409. „in Ewrsegh commorantes") 8 korábban e területet Zalaőrök vidékének nevezik. Sthal az Őrséget zárt etnikumú tájegységnek, történeti, néprajzi és földrajzi fogalomnak említi. Azt is megjegyzi, hogy az Őrség néprajzi és földrajzi fogalma lényegesen tágabb a történetinél. E helyütt Kogutowicz 9 és Dömötör 10 munkáira utal, de a definiálásra nem vállalkozik. Sthal, Fileppel együtt az Őrséget lokális specifikumnak tekinti. E területhez azonban egy meg nem határozott szűkebb régiót is hozzászámítanak. E kisebb kulturális zónában lévő sajátosságok az egyenetlen fejlődésből adódnak: ilyen a füstöskonyhás ház, kerített ház, szeres település. A történeti Őrség falvaira vonatkozóan a 15-16. század közötti időszakban jó forrásanyaggal rendelkezünk. Az 1463. évi határjárás adatait felhasználva, s azt más adatokkal kiegészítve táblázatot készíthetünk az Őrség 18 településének különböző történeti forrásokhoz kötött korabeli megnevezésiről. 5 Kosa László-Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása Budapest 1975. 1:>5-156. 6 Magyar Néprajzi Lexikon 4. kötet Bp. 1981. Filep Antal: Őrség címszó. 135-137. 7 Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása Bp. 1943. Dömötör Sándor: Az Őrség Bp.1960. Tóth János: Az Őrségek népi építészete Bp. 1971. 8 Sthal Ferenc: Az Őrség jogállása. Vasi Szemle 1974, 218-236, 390-402, 553-5Í6., u.i.: Zsigmond-kori Okmánytár II/2.6672. 9 Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képekben. Szeged, II. 1936. 198. 10 Dömötör Sándor i.m. 146
