Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Pávai István: A népi és nemzeti kultúra viszonyának néhány zenei aspektusa Erdélyben

SAVARIA, 22/4 (Pars ethnographica) emberek iránt. Ezért történt meg, hogy végül egy kolozsvári román folkloristát bíztak meg azzal, hogy a magyarszováti zenészek magyar repertoárjából hanglemezt szerkesszen.

44 Természetes, hogy az általa rögzített anyagba i is, a legtöbb dallam a vidék románságánál is használatban van, s összeállítása csak annyiban lett „magyarabb" az enyémnél, hogy a hanglemezre a helyi hagyománytól idegen magyar műdalok, műcsárdások is fölkerültek. Hasonló visszásságokat más román szakemberek által szerkesztett magyar népzenei kiadványokon is tapasztalunk. A Gyimesi lakodalmas című h inglemez szerkesztőjének

45 nyilván nem volt szándékában olyan magyar történelmi dallamokat fölvenni válogatásába, mint például a Klapka-induló.

46 Hogy a dallam mégis hanglemezére került, annak minden bizonnyal a magyar népzenében és zenetörténetben való járatlansága az oka. A lakodalmi indulóként játszott, több dallamból álló sorozatból viszont valószínűleg szándékosan hagyta ki a műfajból elmaradhatatlan Rákóczi-indulót, amelyet ismerhetett, nyilván nem a magyar zenei stúdiumokból, hanem Berlioz opus 24-es Faust elkárhozása című drámai legendájából. Egyébként 1978 nyarán alkalmam volt részt venni több román folklorista jelenlétében, a máramarosi Felsővisóban, egy hangszeres népzenei gyűjtésen, amelyen egy loan Covaci Pepelea nevű helybeli cigányprímás zenekarának játékát rögzítettük hangszalagra. A gyűjtést Constantin Bräiloiu egykori tanítványa, Emilia Comisel vezette. Amikor a lakodalmi, mars zenéjéről kérdeztük a prímást, az azonnal elkezdtejátszani a Rákóczi-induló helyi népi változatát. Comisel asszony viszont úgy döntött, hogy ezt nem kell felvenni, azzal indokolván, hogy most román népzenét gyűjtünk. A mellettem ülő egyik kollega

47 - ugyanaz, aki a pontozott ritmus „történelemelőtti" román származtatásáról értekezett (lásd fentebb) - megjegyezte, hogy nyugodtan magnóra lehetne venni a Rákóczi-indulót, mert egyáltalán nem biztos, hogy magyar eredetű. Az erdélyi magyar értelmiség körében is találkoztam a folklór nemzeti kisajátítását szorgalmazó hozzáállással. Egyesek a sajátunkénak tudott kultíra másik etnikumnál való felbukkanását eltulajdonításnak tekintik. Ennek a kérdéskörnek a gyökerei az ún. Vadrózsa-pörig nyúlnak vissza,

48 s bár szorosan témánkhoz kapcsolódik, részletezése túl messze vezetne. Tény, hogy a magyar népzer.er és néptánckutatásba^, valószínű a Bartók által megkezdett, tudományos igényű összehasonlító vizsgálat, hatására* folyamatosan jelen van egy olyan irányzat is, am;ly a több etni43 Ezzel a kérdéssel Bartók több alkalommal is szembesült. Lásd, pl. Bartók Béla 1937/IS 66. 44 Dejeu, Zamfir é.n. 4í Нефа, fösif 1984. l.sz. 46 Egressy Béni ,/endkívül népszerűvé vált Klapka-indulója - Komáromi utóhangok induló külső címlappal - még 1849 Őszén (!) jelent meg Wagner Józsefnél; ugyanennek Egy névtelen induló c. új kiadására (Klapka neve nélkül) csak 1957-ben került sor (Rózsavölgyinél); 1861-ben Bognár [gnác már Klapkaindulóként adta ki ugyanezt, Thaly Kálmán Föl jó vitézek, föl csatára kezdetű szövegével - ma Fel, fel vitézek a csatára kezdettel éneklik)" Major Ervin 1965. 534-535. Az 1849-es kiadás újriiközlése: Karch Pál 1983. 33-35. tábla. 47 Lásd a 40. jegyzetet. 48 Alexics György 1897. 109