Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Pávai István: A népi és nemzeti kultúra viszonyának néhány zenei aspektusa Erdélyben

PÁVAI I.: A népi és nemzeti kultúra viszonyának néhány zenei aspektusa Ei délyben figyelhető interetnikus kulturális egyezések esetében mindig a romi m nép játszotta az átadó szerepét. Az egyik román folklorista, pl. abból kiindulva, hogy Bartók, Kodály és más magyar kutatók a csárdást és az ahhoz kapcsolódó pontozott ritmust a magyar népzene újabb rétegéhez sorolják,

39 a pontozott ritmushoz kapcsolódó dallamokat a román folklórban trák eredetűeknek tartja, megjegyezvén, hogy „nem nehéz észrevenni ezeknek a dallamoknak a keleties jellegét, hasonlóságát a perzsa metodikával". A pontozott ritmussal kapcsolatban kijelenti, hogy míg a magyar, szlovák, ukrán, délszláv folklórban valóban újnak tekinthető, addig a román népzenében „történelemelőtti időkből fakad". Bizonyítéknak azt tekinti, hogy a pontozott ritmushoz kapcsoló dallamtípusok száma a román népzenében igen nagy.

40 Valójában ez a ritmusfajta a román népzenében csak Közép-Erdélyben (tehát a magyarromán vegyes lakosságú területen) honos, míg a magyaroknál a teljes nyelvterületen (pedig ez a nyelvterület nem összefüggő), a dallamok számával kapcsolatban pedig megjegyzendő, hogy valóban elég sok ilyen román dallam van, de a magyaroknál, pusztán egy-egy vidéken számlálva, a románnak többszöröse található. Ebben az időszakban még a főállású román szakemberek sem foglalkoznak öszszehasonlító népzenekutatással, a publikációkban legalábbis nincs nyoma ennek. Ennek ellenére a magyar népzene- és néptánckutatásban koreograüailag nyugati eredetűnek tartott, több közép-európai népnél elterjedt, zeneileg változatos keleti és nyugati stilusrétegeket átfogó oszlopos-vonulós páros táncokról ezt olvashatjuk az egyik hangzó kiadvány borítóján: „The purtatele

41 - whose florid music beaming with baroque grandiloquence stand as a sublimated expression of the Romanian creative genius - circulate exclusively within the Romanian communities and have no counterpart whatsoever in the music of the neighbouring peoples".

42 Ennek a hozzáállásnak gyakorlati negatív következményei is vcltak a nyolcvanas években, amelyeket személyesen is megtapasztalhattam. 1983-ban szerkesztettem egy hanglemezt Kallós Zoltán magyarszováti adatközlőinek ényagából, s az anyaggal az akkori egyetlen romániai hanglemezkiadóhoz, a bukaresti Electrecordhoz fordultam. A kiadó a kor szabályainak megfelelően egy szakmai bizottsággal véleményeztette, amely valójában politikai ellenőrzést is gyakorolt. Az összeállítást elutasították azzal az indoklással, hogy a javasolt népzenei anyag 90 százaléka román népzene, s azt nem lenne helyes magyarként prezentálni. Valóban, a Mezőségen, különösen a népi tánczene tekintetében, számottevő a közös, magyar-román dallamrepertoár, amely szemléletemben eredetétől függetlenül, használat szempontjából mindkét etnikum sajátja lehet. A román szakemberek azonban, mint fennebb láthattuk, minden közös anyagot román eredetűnek tartottak, és azt a tényt, hogy ez a magyarok használatában is megvan, egyfajta jogtalan eltulajdonításnak tekintették. Ekkortájt igen kevés volt a bizalom a magyar szakA következő munkákra hivatkozik: Bartók Béla 1956. 69; Kodály Zoltán 1944. 66; Lajtha László 1954b. 67; Jagamas János - Faragó József 1974. 8. 40 Medan, Virgil 1982. 64-65. 41 A szóban forgó tánctípus leggyakoribb román neve, a magyar jártatós terminológiai megfelelője. 42 Rädulescu, Speranfa - Betea, Carmen é. n. 108