Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Szalontai Csaba: „Hohenbergtől Záhonyig”. Egy késő avar kori övverettípus vizsgálata

SzALONTAi CSABA: „HOHENBERGTŐL ZÁHONYIG" 1. Müchendorf 7. sír (MITSCHA-MÄRHEIM 1941 Tafel 13. 7.) 2. Székkutas-Kápolnadűlő 2. sír (B. NAGY 1993 1. kép 22-47.) (2. kép 3) VI. TÍPUS: Pálcikás díszü lyukvédő (2. kép 5.) 1. Hohenberg (FISCHBACH 1895,

1. tábla) (2. kép 5.) 2. Komarno-Lodenice/Révkomárom-Hajógyár 121. sír (TRUGLY 1993 Taf. XXVII. 10-12.) 3. Sobor (FETTICH 1943 Tab. VI. 8-9.) VI/1. TÍPUS: Gyöngyös-pálcikás díszítésű lyukvédő (2. kép 6.) 1. Dunaszekcső 41. sír (CS. SÓS 1966-1967 101, 47. ábra 37-38.) 2. Szeged-Öthalom (PULSZKY 1882 153. 2.) (2. kép 6.) 3. Vörs-Papkert 371. sír VI/2. TÍPUS: Fonatos díszítésű lyukvédő (2. kép 7.) 1. Münchendorf 7. sír (MITSCHA-MÄRHEIM 1941 Tafel 13. 4.) 2. Székkutas-Kápolnadűlő 2. sír (B. NAGY 1993 1. kép 18-21.) (2. kép 7.) VII. TÍPUS: Pálcikás díszítésű pajzs alakú csüngős veretek (2. kép 8.) 1. Hohenberg (FISCHBACH 1895 I. tábla) (2. kép 8.) 2. Szarvas 68. lelőhely 318. sír (JUHÁSZ 1993 2. kép) VII/1. TÍPUS: X-mintájú, összekötött pálcikás díszítésű hármas csoportosítású csüngős veretek (2. kép 9.) 1. Kiskörös-Városalatt 155. sír (HORVÁTH 1935 XXXI. T. 18-20.) 2. Székkutas-Kápolnadűlő 2. sír (B. NAGY 1993 1. kép 3-8.) (2. kép 9.) VIII. TÍPUS: Pálcika fonatos övcsatok (2. kép 11.) 1. Hohenberg (FISCHBACH 1895 I. tábla) (2. kép 11.) IX. TÍPUS: Gyöngysordíszes övforgó (2. kép 12.) 1. Dunaszekcső 41. sír (CS. SÓS 1966-1967 47. ábra 10.) 2. Hohenberg (FISCHBACH 1895 I. tábla) 3. Komarno-Lodenice/Révkomárom-Hajógyár 121. sír (TRUGLY 1993 Taf. XXVII. 24.) (2. kép 12.) 4. Sobor (FETTICH 1943 Tab. VI. 2.) IX/1. TÍPUS: X-mintájú, összekötött pálcikás díszítésű övforgó (2. kép 13.) 1. Székkutas-Kápolnadűlő 2. sír (B. NAGY 1993 1. kép 17.) (2. kép 13.) IX/2. TÍPUS: Pálcikás-palmettás övforgó 1. Hohenberg (FISCHBACH 1895 I. tábla) 2. Szarvas 68. lelőhely 318. sír (JUHÁSZ 1993 2. kép) 3. IDŐREND A Hohenberg-Záhony típusú veretek időrendjének meghatározására több lehetőség is adódik. Egyrészről az övek szerkezete (hármas csoportosítású, levél alakú öweretek, nagyszámú mellékszíjveret), a kétlapú szíj végek a késő avar kor utolsó időszakára utalnak. Másrészt a kisérő leletek között meglévő vésett-poncolt díszítéstechnika, a pikkelyes díszítés, illetve a lilimos veretek (SZALONTAI 1996) szintén erre az időszakra keltezik a leletkört. Á felgyújtott leletegyűttesek relatív időrendjét a szeriáció segítségével vizsgáltam meg (2. táblázat). A táblázatunkból kiderül, hogy a szíjvégek között időrendben a II—III. típusok jelentik a korábbi fázist, míg az I. típus leletei valamivel fiatalabbak. Vagyis pl. a hohenbergi és szarvasi garnitúra díszítése egy korábbi stílus továbbfejlesztésének a terméke. Ha úgy tetszik, a korábbi díszítések „barokkosabb" formában jelennek meg. Az idősebb garnitúrákban még jelen vannak olyan verettípusok is (pl. laposindás szíjvég), amelyek főleg a korábbi időszakban voltak divatban. De nemcsak korábbi verettípusok, hanem korábbi díszítési formák is megvannak még a leletkörben: a székkutasi szíjvégek medaillonos díszítése is a korábbi stílusokra emlékeztet.

7 A későbbi leletegyüttesekben pedig már szinte csak olyan veretek kerültek elő, amelyek kizárólag a Hohenberg-Záhony körre jellemzőek. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a leletkör lefelé nyitott, vagyis előfordulnak benne korábbi veretek, felfelé viszont zárt, hiszen nincsenek olyan tárgytípusok, melyeket egyértelműen későbbi időre lehetne keltezni. Ezért a típusunkkal előkerült övieletek alapján a Hohenberg-Záhony kör leleteinek készítési idejét a késő avar kor legutolsó fázisára tesszük.

8 Közelebb vihet a pontosabb keltezésben az a - szerencsésnek mondható - tény is, hogy a hohenbergi sírból előkerült egy kard és egy sarkantyú is. A karoling kardokkal legutóbb E. Száméit foglalkozott (SZÁMÉIT 1986). Elemzéséből kitűnik, hogy a hohenbergi darab a kétélű karoling kardok ún. Mannheim típusába sorolható. E típus elsősorban Európa északi területein fordul elő, Közép-Európából mindössze két ilyen darabot ismerünk (SZÁMÉIT 1986 393, 411, Karte 2.). A Mannheim típusú kardokat a korábbi szakirodalommal egyetértésben a 8. század végére, konkrétan a hohenbergi kardot pedig - az avar stílusú öweretek alapján a 800 körüli évekre keltezte (SZÁMÉIT 1986 394; SZÁMÉIT 1991 75.). Mint látható Száméit az északeurópai párhuzamok, és a késő avar korral rokonságot Ezt a megállapítási a szeriációs táblázatban elfoglalt helyzete is igazolja. A medaillonos szíjvégekről lásd: FANCSALSZKY 1993 4248; DIMITRIJEVIC 1966. 8 Hasonló véleményen van: MITSCHA-MÄRHEIM 1957 38; SEOBANARODA 1962 110; CS. SÓS 1966-67 119; KISS 1984 150; KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1990 73; ZÁBOJNÍK 1991 Abb. 1; GARAM 1991 98, Abb 18; PROFANTOVÁ 1992 693; B. NAGY 1993 160. 149