Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/2. (1995) (Szombathely, 1995)
Víg Károly: „Az Őrség Természeti Képe” kutatási program
SA VARIA 22/2 (Pars historico-naturalis) A FAUNISZTIKAI ES FLORISZTIKAI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE AZ ŐRSÉGBEN ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLETEKEN BEVEZETÉS Hazánk faunájának tervszerű kutatása a múlt század második felében kezdődött. A kutatómunka eredményei a század végére egy hatalmas, a maga korában egyedülálló tanulmánykötetté összegződtek: több részletben megjelent a Kárpátmedence egész területére kiterjedő faunisztikai ismereteinket bemutató mü, a Magyar Birodalom Állatvilága - Fauna Regni Hungáriáé, amely hosszú évtizedekre meghatározó kiindulási alapot jelentett bármilyen faunisztikai tevékenységhez. A századforduló idején a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia és egyéb intézmények kutatói a Balaton és tágabb környékét tanulmányozták. Az eredmények majdnem három évtizeden keresztül A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei című könyvsorozatban jelentek meg. Egy adott tájegység sokirányú, de egységes irányelvek alapján történő kutatása páratlan sikereket hozott. Magyarország területének megváltozása, illetve a taxonómiai-szisztematikai ismeretek gyarapodása szükségszerűen újabb, az ország egész területére kiterjedő, nagyszabású faunisztikai feltáró munkát hívott életre. Az ötvenes években indult útjára az a kutatási program, amelynek eredményei mind a mai napig újabb füzetekkel bővülő kiadványsorozatban láttak-látnak napvilágot. A Magyarország Állatvilága - Fauna Hungáriáé sorozat szerzői Magyarország állatvilágának egyes taxonjait mutatják be, határozókulcsot is mellékelve az azonosításhoz. Az említett kutatás induló éveiben jelent meg a Bátorligeti Természetvédelmi Terület élővilágát ismertető tanulmánykötet (SzÉKESSY, 1953). Az intenzív gyűjtő- és feldolgozó munka eredményeképpen Bátorliget az ország faunisztikailag legjobban kutatott területévé vált. Ez a program volt egyben az első, amely egy konkrét, védett terület élővilágával foglalkozott. A magyar faunakutatás harmadik szakaszát a természetvédelmi oltalom alatt álló területek élővilágának megismerése jelentette. A Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei elsősorban a nemzeti parkok állat- és növényvilágát, míg a vidéki múzeumokban dolgozó faunisták-floristák lakóhelyük tágabban értelmezett környéke élővilágát kutatták. A nemzeti parkok természeti képét bemutató sorozatban {Natural History of the National Parks of Hungary) 1996-ban jelent meg a hetedik kötet (MAHUNKA, 1981, 1983, 1986, 1987, 1993, 1996; SZUJKÓ-LACZA, 1982). A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai 40 év után ismét megvizsgálták Bátorliget élővilágát, amely kutatás elsődleges célja a faunában-flórában bekövetkezett változások megállapítása volt (MAHUNKA, 1990). „A Bakony Természeti Képe" program megvalósítása 1962-ben kezdődött a veszprémi Bakony Múzeumban, PAPP Jenő irányításával. Az első ilyen jellegű vállalkozásként az országban, a későbbiekben mintaként szolgált a hasonló kutatások számára. Az eredmények számtalan tanulmányban, tanulmánykötetben jelentek meg (TÓTH, 1983, 1987a). 27
