Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)
Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései (1848. október 16.–december 27.)
SAVARIA 22/1 -1995 haladókként jellemezte; egy, az országgyűlési erőviszonyokat taglaló titkosrendőri jelentés Vidost mérsékelt ellenzékinek, Szabót ellenzékinek mondta. A megye követutasítása kétségkívül liberális szellemű volt, de nem tartozott a radikálisan ellenzéki követutasítások közé. Az említett titkosrendőri jelentés összeállítója ennek alapján úgy vélte, hogy Vas megye követei esetenként a kormánypártot támogathatják. Vidos és Szabó azonban alaposan rácáfoltak erre a várakozásra. A válaszfelirati vita során Széchenyi személyesen próbálta megnyerni Vidost, hogy a konzervatív Somssich Pál által beterjesztett, meglehetősen formális, a sérelmekről csak általánosságban szóló válaszfelirati javaslatot támogassa. Vidos ezt előbb meg is ígérte, de aztán november 25-én, a szavazás során Kossuth radikálisabb javaslatát támogatta. December elején Vidos megpróbált közvetíteni Kossuth és Széchenyi között, azonban egyre inkább eltávolodott Széchenyi politikai irányától. 1848 január végén Széchenyi - Tarnóczy Kázmér nyitrai követ szavai alapján már azt jegyezte fel Vidosról, hogy „lenyergelték a Batthyányiak"; tehát az ellenzék oldalára került. Ezt megerősítette Vidos magatartása 1848 február elején az adminisztrátori kérdés vitájában, amikor szemben Lónyay Menyhért békülékenyebb indítványával, ismét Kossuth radikálisabb javaslatát pártolta. 1848 februárjától kezdve Vidos egyre inkább bekapcsolódott az országgyűlési ellenzék munkájába. Március 2-án az ellenzék konferenciáján Kossuth feliratai javaslatának ismertetése után Széchenyi Vidossal olvastatta fel a maga, jóval lojálisabb javaslatát. Kossuth már ekkor gyakorlatilag felelős kormányt kért az uralkodótól; Széchenyi ezzel szemben úgy vélte, hogy a februári francia forradalom utáni helyzetben az országgyűlésnek tántoríthatatlan hűségét kellene kifejeznie az uralkodó iránt, s nem kellene engedményeket kérnie az uralkodótól. A másnapi, március 3-i ülésen Vidos és Szabó nem Széchenyi, hanem Kossuth javaslatát támogatták. Az elkövetkező napokban hosszas huzavona után a március 13-i bécsi forradalom hírének megérkezése segítette elő a reformellenzék áttörését. Ennek hatására március 14-én mindkét tábla elfogadta Kossuth felirati javaslatát, majd a két tábla összesen 72 személyt jelölt ki azon küldöttség tagjaiul, amelynek Jstván nádor vezetésével a feliratot Bécsbe, az uralkodóhoz kellett vinnie. A küldöttségben Vidos is ott volt. Vidos lelkes hangvételű levélben számolt be testvéréhez, Vidos Évához írott levelében fogadásukról s azt elért eredményekről, így Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséről. Az érdekegyeztetési politika szép summázatát tartalmazzák következő sorai: „Vigyázzatok, a népet engeszteljétek, hogy egybeolvadva közös ügyeit, közjólétet testvérileg eszközöljenek. Mi a népet mindenkor testvérileg öleltük, úgy hiszem, az Isten és az erős magyar kormány segedelmével nem fog veszély reánk következni". A küldöttség visszatérése után Vidos vette át a kerületi jegyzői hivatalt az időközben megbetegedett Szabó Miklóstól. Emellett aktívan kivette a részét a törvényalkotói munkából is. Március 22-én az országos ülésen amellett érvelt, hogy a nemzetőrök ne maguk válasszák őrnagyaikat, hanem azokat a nádor, illetve Horvátországban a bán nevezze ki. A népképviseleti törvényjavaslat vitája során - Kos51