Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései (1848. október 16.–december 27.)

Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései suthtal egyetemben - azt javasolta, hogy az értelmiségi foglakozásúak az általuk fizetett lakbér összegétől függetlenül kapják meg az aktív választójogot. A március 31-i, a felelős minisztériumról szóló törvénycikk elfogadását tudtul adó királyi leirat megérkezése után Vidost bízták meg a köszönetet mondó felirat megszövegezésével. Ezzel azonban a nádor nem volt elégedett, s április 1-én kérte Széchenyit, eszközöljön helyette jobbat. A Széchenyinél összeült szűk körű konferencia a felirat megfogalmazását Szentkirályi Móric Pest megyei követre bízta. 1848. április 5-én Vidos is azon követek közé tartozott, akik az úrbéri terhek megszüntetéséről szóló törvénytervezet újratárgyalását indítványozó Tarnóczy Kázmér Nyitra megyei követtel és társaival szemben a törvénytervezet bárminemű módosítását vagy pótlását határozottan ellenezték. Április 7-én Vidos öntötte végső formába Széchenyi közlekedési törvényjavaslatát; másnap pedig neki jutott az a történelminek mondható feladat, hogy a harmincegy cikkelyből álló törvényjavaslatot az országos ülésen fölolvassa. E törvények április 11-i királyi szentesítése után Vidos, immáron egyedül (Szabó Miklós ugyanis március 27-én meghalt) viszszatért megyéjébe, s annak május 1-i közgyűlésén benyújtotta követjelentését. A követjelentés szövege - mint ezt Tilcsik György tisztázta - azonos volt azzal a Szentkirályi Móric által megfogalmazott követjelentéssel, amelyet az országgyűlésről hazatérő követek mindegyike benyújtott.

3 Az országgyűlésről hazatérve, Vidos bekapcsolódott a megyei közéletbe; őt is beválasztották a megye új bizottmányába. 1848. május 9-én Szombathelyről Kossuth Lajoshoz írott levelében a pénzügyminiszter pártolását kérte rokona, Vidos László számára, „ki jelenleg Peláthy Gábor úr előmozdítása által itt, nálunk megürült királyi ügyvédséget elnyerni óhajtja". A levél külön érdekessége a „captatio benevolentiae" jellegű első mondat: „Tiszta szívből óhajtom, hogy jelen soraim kedvező egészségben találjanak, mert sokat aggódtunk a vasi provinciába hírlapokból értésünkre esett beteges állapotod fölött". Urbán Aladár kutatásaiból tudjuk, hogy Kossuth április végi - május eleji „gyengélkedése" inkább „politikus betegség" volt, mint tényleges kór, s Kossuth célja az lehetett, hogy ily módon feltűnés nélkül visszavonulhasson egy időre a közügyek gyakorlásától mindaddig, amíg ki nem derül, képes lesz-e a Batthyány-kormány látható eredményeket produkálni. Vidos levele azt mutatja, hogy ő maga hitt a Kossuth betegségéről kiadott hivatalos közleménynek. Az új, polgári rendszerre történő átalakulás Vas megyében igen keservesen indult. Antiszemita megmozdulások, földfoglaló mozgalmak zavarták meg a közVidos megválasztására és országgyűlési tevékenységére ld. Tilcsik VSZ 1984/1. 87-103. o., és Molnár András: Metternich sógora Vas megyében. VSZ 1992/3. 361-364. o. Ordas, VSZ 1968/3. 432433. o. A titkosrendőri jellemzést Id. KLÓM XI. k. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. S. a. r. Barta István. Bp., 1951. 230. és 232. o. A válaszfelirati vitával kapcsolatos állásfoglalására ld. uo. 329. o. és Széchenyi: Napló VI. k. 679. o, Széchenyi 1848. január 30-i megjegyzését Id. Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. II. k. Bp., 1930. 1044-1045. o. Vidos márc. 17-i levelének részletét idézi Tilcsik VSZ 1984/1. 97. o. További szerepére ld. uo. 97-100. o., KLÖM XI. k. 711. és 731. o., Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. S. a. r. Károlyi Árpád. I. k. Bp., 1921. 288. és 292. o., Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban, Bp., 1971. 212., 303. és 327. o. A követjelentés Vidos által benyújtott példányát közli Szász Erzsébet: Vidos József országgyűlési beszámolója 1848. május 1-én. Vasi Honismereti Közlemények 1978. 35-41. o. 52