Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Söptei István: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete és működése a 19. század első felében

SÁV ARI A 22/1-1995 1800-as évek elején a személyesen, a polgárok által végzett éjjeli őrzés mellett a város rendjére már a város által alkalmazott „bakterok, őrök és kapusok" vigyáztak. Fizetésük a város közös költségéből történt. 1816-ban az egyik őrálló Hári Mihály volt, akinek kötelességei közé tartozott az órák „megkiáltása", az éj­szaki kóborlók, rendbontók bejelentése. A város szerződött konvenciósai között említhetjük meg a ló-, a marha-, az ökör- és a sertéspásztort. Egy 1817-es jegyzőkönyvből birkapásztor szerződtetésé­ről is értesülünk, aki 6 köböl gabonát (lisztet), három szekér fát, 20 birka telelteté­sét, 6 Ft készpénzt és egy új csizmát kapott szolgálataiért. 1845-ben a tóthmezői pásztor, aki a bajtiszegi rétek és füzesek őrzésére fo­gadtatott fel, szolgálataiért 20 váltó forintot kapott. „ ... Rédecsi István és Jobbágyi István felfogatattak a belső mezőre mezőpásztornak, kiknek fizetése lészen minden egy hold bevetett földről egy kéve gabona, egy hold krumplitól, kukoricától és ré­pa földről 9 krajcár váltó, meg is a káposzta őrzéstől 3 krajcár és egy fej káposzta, bükkönytől egy hát rend, a vidéki birtokosoktól való földről egy holdról két kéve, mely ígért fizetésért tartoznak híven vigyázni, a történő károkat, ha urát nem tud­ják, magok megtéríteni tartoznak. A behajtott marháktól éjjel egy pártól nyargaló 24 krajcár, nappalitól 12 krajcár lészen fizetendő." - olvashatjuk az egyik ügy­iratban. A pásztorok fizetségének meghatározásakor egy érdekes momentumra fi­gyelhetünk fel. A sárvári határban lévő idegen birtokosoktól az őrzési díj dupláját kérik. A város erdejének felügyeletére 1808-tól erdőmestert, illetve erdőőrt al­kalmaztak fizetés ellenében. A városi lámpák gyújtogatására és tisztítására 1835-ben Ládonyi Jánost al­kalmazták. A városi lámpagyújtogató köteles volt a lámpákat minden héten meg­tisztítani és este, idejében meggyújtani. Fizetségül 10, majd 20 Ft-ot kapott. 32 A városi alkalmazottak leltára bizonyosan nem teljes. A felsorolás azonban talán képet nyújthat Sárvár 19. századi életéből. A városi fiskális megléte a törvé­nyességet, az ügyek szakszerű elbírálását, illetve vitelét segítette elő. A tanítók megléte bizonyítja a sárvári iskola létét, s egyúttal a városvezetés kultúra iránti el­kötelezettségét. A téglagyár létesítése, téglás alkalmazása a szükség is követelte koraszerűbb építési formákra való áttérést jelzik. A többi felsorolt városi alkalma­zott elősegítette Sárvár közbiztonságát, illetve a még alapvetően mezőgazdaságból élő helyi polgárság gazdálkodását. 4. A tanácsi ügyintézés sokrétűsége Már az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy Sárvár mezőváros tanácsa milyen sokrétű tevékenységet fejtett ki. A tanács munkájáról alkotott képet szeret­nénk teljessé tenni, amikor eredeti iratok alapján kísérletet teszünk arra, hogy be­Szeibert János: i. m. 81. lap VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 1817. Sárvári tanács által tett végzési napló. 450. sz. ügyirat. Nádasdy Ferenc Múzeum dokumentációs gyűjtemény (Továbbiakban: Végzési Napló). VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 1808. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 1835. 37

Next

/
Thumbnails
Contents