Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Söptei István: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete és működése a 19. század első felében

Söptci Istx'án: Sán'ár mezőváros közigazgatási szervezete ... egyes időszakokban nem karhatalmi feladatokat is rábíztak (pl. forspont-pénz beszedése, adóbeszedés, adóvégrehajtás ...)" A hadnagy várostól kapott fizetése 1826-ban a következően alakult: tevékenységéért egy szekér szénát, az úgynevezett hadnagyi rét használatát és a város dolgai alóli mentességet kapott. 3. Városi alkalmazottak és fizetésük Az eddigiekben szóltunk Sárvár mezőváros választott tisztségviselőiről, azok feladatairól és díjazásukról. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvek alapján a 19. század első felében - talán, ha nem is teljes körűen - de felvázolhatjuk város felfogadott alkalmazottainak körét is. A város 1837-ben a választott bíró, hadnagy és tizedesek munkájának megkönnyítésére városi hajdút fogadott fel. Gyakorlatilag az addigi kisbírói feladatkört látta el. Szolgálataiért a mezőváros évente 24 Ft-ot fizetett. Természetbeni juttatásként 2 pár csizma, évente pedig egy nadrágot kapott. Járandóságait növelte az évi 12 mérő rozs, 6 mérő búza. A városi polgárok hirdetései után 30 krajcár, míg idegenek hirdetése után 1 Ft dobolási díj illette meg. Megkapta a bírói rét és föld használatát is. A város káposztásföldet is biztosított számára. A házaló zsidóktól beszedett illeték 1/4-e ugyancsak őt illette. A fentieken túl évente 4 szekér nyírfát, a város házában pedig „böcsületes lakhelyet" biztosítottak számára. Minden „vallásért" (ingatlanügyért) 15 krajcárt, míg az adásvételi szerződés kézbesítéséért 6 krajcárt kapott. A fizetett alkalmazottak sorában megemlíthetjük az ügyvédi funkciót ellátó városi fiskálist. Már egy 1810-es jegyzőkönyvből értesültünk, hogy esetenkénti ügyintézésre felfogadják Börzsönyi Gábort városi fiskálisnak 200 váltó forint és 20 mérő zab fizetéssel. 1835-ben Laki Pál töltötte be a tisztséget. A városi fiskális bonyolította a mezőváros peres ügyeit. A mezővárosi tanács alkalmazottjai voltak a városi iskolában működő tanítók. Az 1812. évi egyik jegyzőkönyvben 2 tanítóról is említés történik. Árvái János iskolamester egyik beadványából tudjuk, hogy feladatai közé tartozott a 9 és a 10 órai harangozás. Jövedelmét a város 1812-ben 35 váltó forintban és gyermekektől járó kántorpénzben állapították meg. ö Sárvár mezőváros tanácsa a nagy század eleji tűzvészeket követően már 1828-ban téglagyárat létesített, amelynek vezetője a városi téglás, vagy téglavető szintén városi alkalmazott lett. Fermecz József téglavető fizetését 1831-ből ismerjük: minden 1000 db kiégetett és kirakott tégla után 4,45 Ft váltópénz volt a járandósága a városból kapott zöldséges kert mellett. A városi polgárok által fizetett ezer darabonkénti 15 krajcár úgynevezett „olvasás pénz" is növelte jövedelmét.

27 Szeibert János: i. m. 52/a. lap. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 1826. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 1837. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 1810., 1835. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 1812. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 1831. 36