Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Söptei István: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete és működése a 19. század első felében

Söptei István: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete ... - A Tanács, adók beszedésének napjául a szombati, a vasárnapi és hétfői napot javasolja. A perceptori útmutatásból kitűnik, hogy a városi tisztségek egyik legfontosabbikáról van szó. Az 1808-as rendelet szerint „...megkívántatik, hogy a városi perceptor a város hívségére és a város útmutatása szerint, kötelességének híven és igazán leendő véghez vitelére meghütöztessék, hogy a városi magistrátus tagja és birtokos polgár legyen, ...a tanács akaratján kívül nem járhat,...felelet alá vonható lészen." Bár a fentiekből nyilvánvaló, hogy a feladatot csak a város megbecsült polgára láthatta el, a tanácsi vezetés ellenőrzése itt is érvényesült. A perceptori feladatkör fontosságát bizonyítja az is, hogy fizetése mindössze a készpénzjárandóság tekintetében kevesebb a polgármesternél. Míg a város polgármestere, ahogy fentebb már említettük 25 Ft fizetést kapott, addig az adószedő 15 Ft-ban részesült, de mentes volt a porció, a forspont, a katonatartás alól és a város és vármegye dolgaira nézve is szabados volt. 1826-ban viszont, amikor minden bizonnyal ellátta a városi kamarai feladatot is, fizetése megegyezett az akkori polgármesterével, 50 Ft díjazásban részesült. Az 1808-as közigazgatási átszervezéskor a városi tanácsnokok közül választották a templom atyját, avagy templom céhmesterét. Feladata a város és a plébánia közötti kapcsolat tartása és az egyházi adó, azaz a „lélekpénz" beszedése volt. 1826-ban járandósága egy darab rét és föld használata, valamint a városi szolgálat alóli mentesítés volt. A vizsgált időszakban fontos városi feladat volt az árx'ák vagyonának kezelése. A 19. század elején még polgármesteri feladat volt az árván maradt gyermekek vagyonának kezelése, megőrzése, gyarapítása, hogy felnőtté válásuk, nagykorúságuk idején megfelelő alapokkal indulhassanak az életbe. A polgármesteri feladatok szűkítésekor, 1808-ban már külön városi tanácsnokot választanak, az árvák atyját, az árvák tútorát, az ár\>ák vagyonának kurátorát. Feladatai megegyeztek a megelőzőleg polgármesteri feladatokkal. Az árvák atyja gondoskodott az örökölt vagyon kezeléséről, az ingó vagyon megőrzéséről, annak esetleges elidegenítéséről, az ingatlan bérbeadásáról, a haszon biztosításáról. Az értékesítésből, bérbeadásból, befektetésből származó bevételeket az „árvakasszába" helyezték el, amelyet az árvák atyja kezelt. Az árvák atyja tevékenységéért ugyancsak díjazásban részesült. 1826-ban például Kluge Károly 70 Ft fizetést kapott és a városi dolgoktól szabados (mentes) volt. 1835-től a fentieken túl a sextalitást, vagyis a kezelt vagyon jövedelmének hatodrészét is biztosítják. Az 1808-as polgármesteri útmutatás szól a városi közgyűlés által választott „városi közösség curátoráról", képviselőjéről. Ő közvetítette a polgárság kéréseit, közérdekű problémáit a magistrátus felé. Díjazására adatot nem találtunk. A fentebb említett század eleji igazgatási átszervezés külön szól a tüzvizsgálókról, bor mesterekről és a kvartermestérről. Őket ugyancsak a városi közgyűlés választotta. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 4. sz. 1826. U. o. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 1835. 34