Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Söptei István: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete és működése a 19. század első felében

Söptei Ist\>án: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete ... Az 1808-as jegyzőkönyv egy másik pontja szerint a városi gyülekezetet minden kántor hetében (évente négyszer) legalább Össze kellett hívni, ahol a „...magistrátus a közönséget illető dolgokról a communitással fog tanácskozni és közös akarattal közönséges haszonra ügyelő rendelkezéseket végezni." E városgyűléseken kérhette a város polgársága saját nehézségeinek orvoslását is. A városi gyűlés többszöri összehívását bizonyítja az 1845. május 31-től 1846. március 25-ig terjedő időszak is, amely időhatárokon belül ötször ülésezett a mezővárosi polgárság.

3 A magisztrátus feladataira vonatkozólag fontos adatokat tartalmaz a bevezetőben már említett két 1808-ból származó utasítás. A polgármesteri feladatokat összegző irat tanúsága szerint a mindenkori hivatalban lévő „érdemes tanács" tett javaslatot a polgármester személyére a városi közgyűlésnek. A polgármester, mint a tanács vezetője, jelentősebb ügyekben csak a „tanács végzése" után tehetett intézkedéseket. A polgárok fellebbezése esetén, a polgármester 15 nap alatt köteles volt az ügyet a „magistrátus elé terjeszteni", tehát másodfokon a mezővárosi tanács volt illetékes dönteni. Ugyancsak a magistrátus volt illetékes a „leáristálásokra" (lefogásokra) és a „csapattatásokra" (megbotozásra). „Azonban, hogyha megtörténnék, hogy olyan különös eset adná elő magát, melyet halasztani a közönséges város, vagy különös polgároknak kára miatt éppen nem lehetne, és ezen szorgos esetre a magistrátus se gyűlhetne egybe, azon esetre, a polgármester, a nótárius és két tanácsbeli végzéssel fog állni és helyben hagyatni, úgy mindazonáltal, hogy mind a négyen együtt lévén, legalább hárman egyformán gondolván végzéseikben. Ha egyeznek, mely végzés inprotokoláltassék (jegyzőkönyvbe vétessék). E négytagú bizottságot ma hívhatnánk „sürgősségi", avagy „intéző bizottságnak" is. Az 1808-as polgármesteri utasítás rendezi a „mindennemö raboknak az uraságnak leendő átadását" is. Az uradalom fennhatósága alá tartozó jobbágyok városi vétsége, az úriszék fennhatósága alá tartozó ügyek elbírálása esetén is, a mezővárosi tanács volt illetékes dönteni. A városi, vármegyei és egyéb terhek (adók, stb.) beszedésének ellenőrzését negyedévenként ugyancsak a magistrátus végezte. Az ő feladata volt a városi jövedelmek hovafordításának ellenőrzése is. Az 1808-as utasítás egészében a magistrátus hatáskörébe utalja a tilossá tételeket és a szabadításokat, amellyel a már városlakó polgárság érdekeit védték: „Ellenben megkívántatik, hogy mindennemű tilossá tételeket és szabadításokat ne a polgármester és egy-két tanácsbeli tegyenek. A magistrátus rendellenes tilosokat és szabadításokat, a józan ítélet és igazság szerint, mely végzés nemcsak hogy improtokoltassék, hanem rendelt büntetés alatt, házról-házra megjelentsék, hogy ki-ki ehhez tartván magát, tudatlansággal senki a büntetéstől meg ne menthesse, hanem valamint a tilalom, úgy a szabadulás is kinek-kinek tudtára lehessen. Ha pedig valaki a tilalom jeleit, vagy cégéreit magának, vagy másnak felszabadítása végett eleménteni vakmerően bátorkodnék, a polgárokra nézve a feljebb megírt büntetés, szolgákra nézve a testi büntetés is, a magistrátus hatalmában fog állani." U. o. és Söptei István: Sárvár mezőváros tanácsának tevékenysége 1845-1846. évben. Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője 9-10. kötet, Szombathely, 1980. 241. lap. 26