Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés. Vas vármegye szabadkőművelődésének története az 1945–46-os munkaévben

SAV ARIA 22/1 -1995 1945 őszén az eszmei, ideológiai sokszínűség kedvező feltételeket biztosított a szabadművelődés számára. A helyi társadalmi rétegződés, foglalkozási struktúra mellett a koalíciós együttműködési kézség is fontos tényező volt. A VIII. ü. o. ezért rendelte el 1945 végén, hogy a népművelési vezetők a Th. SZMT hatáskörébe tartozó területen készítsenek katasztert az összes kulturális tevékenységet folytató egyesületről. A kataszternek tartalmaznia kellett az egyesületek, szervezettek pontos nevét, működési helyét, hogy milyen tevékenységet folytat, tagja-e valamely országos szervezetnek, felvette-e a kapcsolatot a szabadművelődéssel, s tagja-e a helyi szabadművelődési tanácsnak. Az ügyvezetők 1945 december havi munkajelentésükkel együtt beküldték a működési területükön lévő egyesületekről készített katasztert is. Réfíy Antal az összesített kimutatást 1946. február 5-én továbbította a VIII. ü. o.-nak.

25 A Réfíy Antal által készített kimutatás csak a Vas vármegye területén a szabadművelődési munkába bekapcsolódó egyesületek adatait tartalmazta. Az öszszesítésből látható, hogy a legtöbb kulturális tevékenységet folytató egyesület az egyházak által 1945 előtt is működtetett, keresztény erkölcstan és világnézet alapján álló, főleg ifjúsági egyesület: KALOT, KALÁSZ, KALOT Bokréta Szövetség, Evangélikus Ifjúsági Egyesület, Római Katolikus Legényegylet, Római katolikus Leány egy let, Egyházközségi Ifjúsági Szervezet, KIE. Tevékenységük a kedélyképzés körébe tartozó dalápolás, tánc, műsoros estek, műkedvelő előadások, ünnepélyek rendezése. A KALOT programpontok között szerepelt: „Szeretjük ... sajátos népi értékeinket, szokásainkat, népművészetünket, hagyományainkat... Ezek megmentése a falu megmentését jelenti. Célunk... népi tehetségek felkarolása."

26 Mellette ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat is szerveztek. A Dalkör tevékenységére inkább a jól bevált műkedvelés, ünnepélyek rendezése volt a jellemző. Az Önképzőkörök és Olvasókörök kicsit több előadást, olvasási lehetőséget kínáltak. A csak néhány helyen a szabadművelődésbe bekapcsolódó Gazdakör, Parasztszövetség, Iparoskör komolyabb elfoglaltságot (tanfolyamot, ismeretterjesztést) kínált. Az Önkéntes Tűzoltóegyesület kultúrtevékenységénél is megjelenik a műkedvelés mellett a közművelődés, olvasás. 1945 szeptember közepén a VKM VIII. ügyosztályán keresztül elrendelte, hogy a helyi népművelési bizottságok lépjenek érintkezésbe a politikai pártokkal, egyházzal, társadalmi egyesületekkel, s közösen ünnepeljék meg október 6-át. Legyen október 6-a gyászünnep, a sok évszázados német elnyomás és befolyás elleni tiltakozás. Az ünnepélyek megtartása után a VIII. ü .o. az összes gyászürm.epélyről jelentést kért. A szabadművelődési ügyosztály a műsorok összeállításához műsorajánlatot készített. A csörötneki temetőben rendezett gyászünnepség műsora egy tipikus műsor volt: 1. Litánia, 2. Magyar hősök Palasovszky B. (Egyetemes IX o. 1085, à „Kimutatás" a tanulmányhoz csatolva mint melléklet szerepel Varga József: Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? Adalékok Magyarország és a Dunamedencé kortörténetéhez I. rész 1918-1939, Budapest 1991. 190. o. 27 VaML u. o. 1. dob 1. csőm. 393. 191