Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés. Vas vármegye szabadkőművelődésének története az 1945–46-os munkaévben

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés olvasókönyv), 3. Ünnepi beszéd (körjegyző), 4. Hősi sírok megkoszorúzása, 5. Turchány István: Magyar katonák, 6. Himnusz (énekli a közönség).

28 Legtöbb helyen Kossuth nóta, Kossuth verbunkosok is szerepeltek a műsorban. Kötelező érvénnyel elrendelte a VIII. ü. o., hogy a szabadművelődés keretein belül december végéig Ady Endréről és József Attiláról mindenhol emlékezzenek meg.

29 Az emlékesték megrendezése nagy feladatnak bizonyult. Ady Endrét és József Attilát egyaránt foglalkoztatta a magyar elmaradottság, a nemzet létkérdései, ébren tartották a magyar szabadságharcos és forradalmi hagyományokat. Összetett, ellentmondásos életművüknek azonban ez csak egy részét alkotta. Formabontó, egyéni kifejezésmódjuk, lírai eszköztáruk miatt sokak számára költészetük megközelíthetetlen, s ezért érthetetlen volt. A VIII. ü. o. részéről nemes vállalkozás volt, hogy a két költőt - akit a nép alig ismert, még kevésbé értett hozzá közel vigyék. Az ügyosztály, érezve a feladat nehézségét, összeállított egy műsorajánlatot. Sok helyen egy emlékest keretén belül emlékeztek meg a két költőről. A központi segítség ellenére látszott, hogy a feladat nagysága túlnőtt a rendezőkön. Az előadások, felolvasott versek a két költőnek csak egy-egy kiragadott oldalát mutatták be, pl.: előadáscímek „Ady Endre a vallásos költészet tükrében", „őserő Ady Endrében", verseiből: Fölszállott a páva, Én magyar vagyok, Paraszt nyár, Ihar tölgyek alatt, József Attilától: Mama, Tiszta szívvel, Betlehemi királyok. Az 1945-ös december havi jelentésben az ügyvezetőknek novemberig viszszamenőleg be kellett számolni a hatáskörükbe tartozó szabadművelődési tevékenységről, a hangulatról, a menetközben felmerült gondokról, a könyvtárhelyzetről. Közölni kellett azok névsorát, akik be kívánnak lépni a Természettudományi Társaságba. Be kellett küldeni az egyesületi katasztert. V. Népművelési, közműveltségi előadások, tanfolyamok A szabadművelődési ügyosztály és munkatársai, valamint a szabadművelodés legfőbb társadalmi szerve, az OSZMT által megfogalmazott közös cél: egy életerős, öntudatos új magyar nemzet felnevelése. A cél eléréséhez hatékony eszköznek bizonyultak a szabadművelődési előadások és tanfolyamok. Ilyenek az iskolánkívüli népművelés keretén belül már 1945 előtt is működtek. Ezeket a meglévő kereteket kívánta a VIII. ü. о. a kitűzött cél érdekében új tartalommal és módszerrel megtölteni. A régi „lehajló" oktatási rendszer helyett az Önállóságra és öntevékenységre nevelésre fektetve a hangsúlyt, mely minden társadalmi rétegre kiterjedne. Módszerben a száraz ismeretközlés helyett a szellemi erőfeszítésre késztető, előadásokhoz kapcsolódó, megbeszélő, vitatkozó szemináriumokat alkalmazva. U. o. 3.dob. 1. csőm. 217. A két emlékest gondolatának megszületésében bizonyára nagy szerepe volt Gombos Ferencnek. A Bartha Miklós Társaságon keresztül személyes és munkakapcsolatba került József Attilával. Több folyóiratban együtt publikáltak. Ismerte József Attila „falukutató próbálkozását", s halála után is nagy tisztelője maradt. József Attila mellett Ady Endre költészetét is nagyra becsülte. Több Ady Endre emlékest rendezője és egyben részvevője is volt. 192