Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés. Vas vármegye szabadkőművelődésének története az 1945–46-os munkaévben

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés Az iskolán kívüli népművelési (ikn) bizottságok tagjai voltak az államhatalom helyi képviselői (alispán, polgármester, királyi tanfelügyelő, körjegyző...), az adott helyen működő, kultúrmunkát is folytató egyházi és világi szervezetek képviselői, és olyan egyének, akik a helyi népművelést anyagilag, vagy erkölcsileg támogatták. Az ikn bizottság elnöke és alelnöke a törvényhatóság első emberei közül került ki. Az ikn bizottságban a VKM által kinevezett és alkalmazott személyek voltak: a népművelési titkár, községekben a népművelési gondnok, a bizottság előadója és ügyviteli intézője. Az ikn bizottságok képesítést nem nyújtó tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat rendeztek. Könyvtárakat működtettek, koncerteket, kirándulásokat szerveztek, műkedvelő előadások rendezésében közreműködtek. Felkarolták, ösztönözték az önművelődési próbálkozásokat. Teleki Géza kultuszminiszter 1945 nyaráig az iskolán kívüli nevelés szerkezeti felépítésén nem változtatott. I. Gombos Ferenc kinevezése a VKM iskolán kívüli népművelési ügyosztály élére J 945. július 7-én Teleki Géza a VKM az iskolán kívüli népművelési ügyosztály ( VIII. ü. o. ) élére Gombos Ferencet nevezte ki. Gombos Ferenc személyében az iskolán kívüli népműveléshez szakmailag is értő, s egyúttal jó szervezői adottságokkal, több irányú, gazdag személyes kapcsolatokkal is rendelkező vezetőt kapott az ügyosztály. Gombos Ferenc (1945 előtt Simándy Pál néven ismert) református lelkészi hivatását feladva, a háború előtt sokoldalú kulturális tevékenységet folytatott, leginkább újságírással foglalkozott. Bajcsy-Zsilinszky Endre baráti köréhez tartozott, s lapjaiban rendszeresen publikált. Mikor Bajcsy-Zsilinszky Endre „Előőrs" című lapját felajánlotta a főleg fiatal értelmiségieket tömörítő Bartha Miklós Társaságnak, Simándy Pál közeli kapcsolatba került a Társasággal. Ekkor ismerkedett meg a fiatal népi írók egy csoportjával, nézeteikkel szimpatizált. Később, mikor a szabadművelődési ügyosztály élére került, a velük kialakult kapcsolatának, a tőlük szerzett ismereteknek nagy hasznát vette. Néhány évig Püski Sándor Magyar Élet Kiadójánál volt lektor. Gombos Ferencre, a VIII. ügyosztály frissen kinevezett új vezetőjére várt a feladat, hogy az iskolán kívüli nevelést új alapokra helyezze. Tőle származott a „népművelési" szót felváltó „szabadművelődés" (az előzőnél tágabb fogalmat át1 A Bartha Miklós Társaság 1925-ben alakult, célja egy új szellemi elit felnevelése volt. Hamarosan több, a népiség eszméjétől átitatott fiatal értelmiségi is került a Társaságba: József Attila, Kodolányi János, Fábián Dániel, Lakatos Péter Pál... Fő vitatémáik voltak: a földkérdés, a középosztály problémái, a választójog, a polgári demokrácia, szabadságjogok, Duna-konföderáció... A BMT folyóirataiban, irodalmi estjein szerepeltek: Erdélyi József, Illyés Gyula, József Attila, Fodor József, Szabó Dezső, Kodolányi János, Németh László ... Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalmak, Püski, New York 1983. 121-125.0. 180