Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés. Vas vármegye szabadkőművelődésének története az 1945–46-os munkaévben

SAVARIA 22/1-1995 ölelő) szó használata, a ügyosztálya is szabadművelődési ügyosztályként került be a köztudatba. 1945. július 23-án a népművelési ügyosztály által összehívott, az iskolán kívüli népművelés időszerű feladatait elemző értekezleten Bereczky Albert államtitkár kijelentette „... a múlt iskolán kívüli népművelése sem keretével, sem tartalmával nem felelt meg a demokratikus követelményeknek, a továbbművelődésre nem adott alapot. Nem hivatalból leereszkedő népművelésre van szükségünk, hanem a nép öntevékeny, tehát önnevelő munkáját kell elősegítenünk." Az új minisztériumi elvek alapján az iskolán kívüli nevelést a társadalmi öntevékenységre kellett építeni. Minden mellette szerveződő állami, hatósági szervre csak támogató, felügyelő és összehangoló feladatkör várt. Új haladó pedagógiai módszert kívántak (önnevelésre serkentés, önálló gondolkodás, helyes ítéletalkotás kifejlesztése...) a szabadművelődés területén is bevezetni. Az új szabadművelődési elképzelések kialakításában nagy szerepet játszott a magyar népi kultúrára alapozó, sajátosan alulról felfelé építkező magyar kultúra óhaja. Mellette azonban megfogalmazódott az egyetemes emberi kultúra és eszmények befogadásának szükségessége, az európai kultúra felé nyitás igénye. Az 1945/46-os ikn munkaév már az új elképzelések jegyében indult. Az egymás mellett ekkor még békésen megférő ideológiai, eszmei, szociális sokszínűség kedvező feltételeket biztosított a különböző kezdeményezéseknek. Az iskolán kívüli népművelés szerkezeti újjáépítését a VKM azzal kezdte, hogy egyértelműen elkülönítette az ikn társadalmi és hivatalos szerveit. Októberben megszületett а VKM 12100/1945. sz. rendelete az Országos Szabadművelődési Tanács (OSZMT) tárgyában. A rendelet az OSZMT feladatául jelölte meg, hogy az állam és társadalom oktató-nevelő szerveit fogja össze. Mellette: 2.§ „a Tanács az iskolán kívüli nevelés minden kérdésében a vallás- és közoktatásügyi miniszter tanácsadó szerve, az iskolán kívüli nevelés ügyét figyelemmel kíséri, a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívására vagy saját kezdeményezésből az iskolán kívüli nevelés minden kérdésében véleményt nyilvánít vagy javaslatot készít." 6.§ „a Tanács elnökét a tanács által előterjesztett öt jelölt közül az államfő, alelnökét pedig ugyancsak a Tanács által előterjesztett öt jelölt közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki." 9.§ „a Tanács ügyrendjét maga állapítja meg, és jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel. A Tanács költségeinek fedezetéről a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik." Az OSZMT alakuló ülése 1945. december 20-án volt, elnöke Karácsony Sándor egyetemi tanár lett. ? . Az időközben 1945 novemberében lezajlott választások után Keresztury Dezső lett az új kultuszminiszter (1945. november 15-től 1947. március 14-ig). Az elindított szabadművelődési reformtervek megvalósítása az ő feladata lett. A több éven keresztül a berlini Magyar Intézetben dolgozó Keresztury Dezsőnek kint tarDokumentumok a szabadművelődés történetéhez (1945-1949), A kötetet összeállította és bevezetőt írt: Danes Istvánné, Kossuth Könyvkiadó 1988. 8.0. Gombos Ferencre különösen e programpont fogalmazásánál nagy hatással voltak a népi írók. Magyar Közlöny, 1945. 151, szám 181