Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Szabó Péter: Részletek Vécsey Béla magyar királyi alezredes „Harctéri naplójá”-ból (1943. január 5–14.)

Szabó Péter: Részletek Vécsey Bêla m. kir, alezredes „Harctéri napló"-jából Mátray százados I. zászlóalja még mindenütt tartja első állásait. A muszka még a harcelőőrsök vonalába sem tudott betörni, de annak akadályai előtt kb. 40 méterrel beásta magát. Lőszer puskánként 5-10 töltény, kivéve Bondort, ott 30-40 darab. Kézigránát csak elvétve van az embereknél 1-2 darab. Géppisztolyonként és golyószórónként 1-2 heveder, illetve 6-8 tár. A véres veszteség eddig kb. 20%-os, a meglévő emberek száma 650-700 fő. Ezek között is sok a légnyomásos. Bondor jelenti, hogy a sízászlóaljat megállította. Vele van kb. 30 ember, egy géppuska, egy karpaszományos őrmester parancsnoksága alatt. Lőszer kevés. Boldizsár jelenti, hogy csak 3 aknavető csöve használható, csövenként 30 repesz. Egyik szakaszát 2l-es telitalálat érte, ott ment tönkre 3 aknavetője. A meglévők a 158-as magassági pontról támadó sízászlóaljra vannak beállítva. A páncéltörő ágyús század parancsnoka jelenti, hogy már minden repeszük elfogyott. A 8 centiméteres két löveget az ellenséges tüzérség megrongálta. Már dél óta csak páncélgránáttal lövi az ellenséget. Belső személyesen jelenti, hogy az ezredparancsnokság környékén áll a harc. Már csak néhány ember védi az árok bejáratokat. Elhatároztam, hogy a szürkület beállta után Peskovatka irányába kitörök. Parancsom lényege, melyet Mátraynak diktáltam, a következő volt: Kitörési sorrend: Bondor század, ezt követi az általa ütött résen az 1. század, az ezredközvetlenek, a 3. század (parancsnoka már sebesült), majd a II. zászlóalj itt lévő részei, s végül a harcelőőrsök legénysége. A századok között 500 méteres távközt kell tartani. Használható és hordozható nehézfegyvereket hozni kell, páncéltörő ágyukat, lőszer, s úgyszintén a raktárakat fel kell robbantani. Ehhez minden fegyvernél és raktárnál egy ember visszamarad. Gyújtás és robbantások 18 órakor, akkor vonulnak vissza a harcelőőrsök. Sebesülteket hozni kell, ha másképpen nem lehet, pokrócban, vagy kis szánon. Én az áttörő Bondor századnál leszek. Összeköttetés személyi! 17 óra 30 perckor indultunk el a Bondor század egyik szakaszával csatárláncban a kalinyini úton. A szárnyakon egy-egy szakasz raj-csoportokban. Én először a közlekedő árokban mozgó szakasznál tartózkodtam Mátrayval és Belsővel. Egyes helyeken az orosz hullák teljesen eltorlaszolták az árkot. Itt találtuk meg szegény Kölesy hadnagy vasbotját. A hullája is ott lehetett, de nem volt idő kiválogatni a sok közül. Most láttam csak, hogy milyen alapos munkát végzett az általam vezetett ellentámadó raj. Kb. fele úton jelentést kaptam Bondortól, hogy előttünk oroszok vannak. Elrendeltem, hogy rontson nekik, s a tartalékszakasszal én is kimentem az útra. Az oroszok engedtek a lökésnek, egy kb. 300 méteres rést nyitottunk. A kettészalasztott csoport élénken tüzelt, de szerencsére igen magasan, a fényjelző lövedékek a fejünk felett szálltak el. Alig volt néhány sebesült. Hamarosan az ezred második részének körvonalait is lehetett már látni mögöttünk. így a sötétben igen nagy tömegnek nézett ki, pedig csak egy század volt. Hátul a távolban Deviza már égett. Felvillanó fénycsóvákat lehetett látni, úgy érzem, nem sok használható dolgot kapott készhez az orosz. 172