Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Szabó Péter: Részletek Vécsey Béla magyar királyi alezredes „Harctéri naplójá”-ból (1943. január 5–14.)

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1992-1995) Szombathely 22/1 (Pars historica) 1995 SZABÓ PÉTER RÉSZLETEK VÉCSEY BÉLA MAGYAR KIRÁLYI ALEZREDES „HARCTÉRI NAPLÓ»-3ÁBÓb (1943, JANUÁR 5-14.) „ Csak füst és dübörgés az urivi háton. " Fél évszázada történt eseményeket idéznek fel a közzétett korabeli feljegyzések. A színhely az oroszországi Don folyó környéke, a Don kanyar, mely a Muhival, Moháccsal és Doberdóval mért nemzeti tragédiáink színtereként hagyományozódott a magyar köztudatba. Több mint 50 évvel ezelőtt itt vívta katonailag elképesztően egyenlőtlen küzdelmét a trianoni revízió reményében keleti hadszíntérre vezényelt magyar királyi 2. honvéd hadsereg. A fennmaradt harctéri napló szerzője Vécsey Béla magyar királyi alezredes, aki mint a szombathelyi 35. gyalogezred parancsnoka vetette papírra az átélt történéseket, benyomásait. Vécsey alezredes ezrede (35/L, 35/П. és 34/Ш. zászlóaljak) a soproni 4. gyalogezreddel (4/I-III. zászlóaljak), a szintén soproni 7. tábori tüzérezreddel, s a hadosztályközvetlen (hír, légvédelmi gépágyús, huszár, vonat) alakulatokkal alkotta a 7. könnyű hadosztályt. A 35. gyalogezred csapatai az. un. timi előretörés során 1942. július 10-től jutottak ki a Donhoz. Első védőállásaik Sztorozsevojéban, illetve Otticsiha és Szeljavnoje között voltak. A vasi, soproni és veszprémi alakulatok a 2. hadsereg 200 km széles doni arcvonalának legfrekventáltabb szakaszát védték. Az Uriv-Sztorozsevoje falvak által határolt Don szeglet - a pár hónapos őszi hadműveleti szünet kivételével - szinte állandóan súlyos harcok színtere volt. A Don mögé visszavonuló és a magyar hadsereg gyengéit hamar kitapasztaló szovjet csapatok 1942. augusztusában erőteljes támadásokat indítottak, hogy a folyó nyugati partját is birtokukba vehessék és ott hídfőállásokat foglaljanak. Ezen eredményes támadásaik középpontjába főleg az iiriv-sztorozsevojei Don-kanyar esett. A 35. gyalogezred zászlóaljai az augusztus 6-7-i harcok után ïeîàciva Védőállásaikat kiszorultak Sztorozsevojéból. A súlyos veszteségeket szenvedett csapatokat Novo Uszpenkán gyülekeztették. Augusztus közepétől aztán újból az első vonalba irányították az ezredet, s Deviza és Galdajevka környékén foglalt el védőállást. Helyzete a bekövetkezett 1943. januári eseményekig - kisebb arcvonalmódosulásokat kivéve - már nem változott. Ekkortól került a vasi ezredhez előbb mint zászlóaljparancsnok, majd ezredparancsnok Vécsey Béla alezredes. Az els# világháborút is megjárt, kiváló műszaki képzettségű törzstiszt intézkedései folytán a csapatok kemény és megfeszített munkálatokat végeztek állá-