Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

szabad rálépni, mert megsértenék az ősök szellemét. Sepregetéskor a küszöbnél indulnak, és befelé seprik a szemetet, hogy bent maradjon a szerencse. A mestergerenda alja a ház közepén van. Ide ültették, vagy fektették a szülő asszonyt, hogy könnyebben világra hozza gyermekét. Mikor a haldokló lekívánkozott a földre, a mestergerenda alatt könnyebben elhagyta a testét a lélek. Választóvonalként is szerepelt itt a mestergerenda alja. A boszorkányok kötni tudtak ezen a helyen. „...Egy asszonynak azt tanácsolták, hogy mikor bemegy a házba, ne menjen át a mestergerenda alatt, mert ha nem vigyáz a boszorkánynak megintcsak hatalma lesz felette. (A mestergerenda kötő ereje a házassági szokásokban is megmutatkozik.) Amikor a két fiatal keresztszülei a házassági feltételekben megegyeztek, a lány és a legény átment a mestergerenda alatt és ott, azaz belül adtak egymásnak kezet. Az alsóőri jogszokás szerint megkötötték egymást".

92 Az időszakok hiedelmei szerencsejóslásokból, ajánlott és tiltott cselekményekből állnak. Gazdag termést jósoltak a szőkőesztendőben, „minden 25. év terméketlen, nem mindenki figyeli, de aki meggondolja rájön."

93 Az év első 12 napja megjósolja a hónapok időjárását, némelyek szerint a történéseket is. A halálozás időszakai a tél vége és a nyár vége. A hónap első napja dologkezdésre jó. Újhold idején olyan tevékenységbe kezdenek, amitől növekedést várnak. Az állatok megtermékenyítésére a telihold időszaka a legjobb. A kicsiny gyermeket holdfogytán kell elválasztani, mert így az anya teje együtt fogy a holddal. A hét napjai közül a hétfő a legjobb dologkezdő. Kedden nem jó útra kelni, de udvarlásra és dologkezdésre is tiltott. (Ilyenkor nem kezdenek vetni, aratni, igavonó állatot betörni, új szekeret használatba venni.) A szerdát szerelmeskedőnek tartják. „Szerda szerelmibe" - szól a gyermekmondóka részlete is. A csütörtök másodrendű dologkezdő nap. A péntek némelyek szerint elátkozott nap, mások szomorúnak tartják. Újhold péntekjén tyúkot jó ültetni, mert azokból a csirkékből olyan tyúkok lesznek, hogy úgy ömlik belőlük a tojás, ahogy a hold nő. Sütni nem szabad ezen a napon, mert kővé válna a kenyér, és mosni sem, mert a villám belecsap abba, aki pénteken mosott ruhát hord. Egyezséget sem kötnek pénteken, mert „balul ütne ki". A pénteki vidámság vasárnapi szomorúságot jelent, a szomorúság pedig örömöt. Szombaton mindig kisüt a nap, hogy Szűz Mária megszáríthassa a Jézuska pelenkáját. A vasárnap ünnep, mindenféle munka tiltott, kivéve az emberek és az állatok gondozását. A határbeli munkán nem lenne áldás. Ha sütnének, kővé válna a kenyér. Aki varr, annak az ujját megszurkálják az ördögök halála után. „Boszorkányos éjszakának tartják a Szent György napra virradót, akkor tiszíítja magát a földbe ásott kincs".

94 Ezen a hajnalon harmatot is szoktak szedni a boszorkányosok, hogy annak a fűnek a haszna, mind az ő tehenük tejét gazdagítsa majd. Adventben sok veszett kutya járt, mindenki szerint boszorkányos időszak volt. Nagyböjtben az egyes ételek korlátozása mellett tilos volt a táncos vigalom. Este sötétedés után nagyon féltek a boszorkánytól. „Szokták azt is mondani, hogy a tojást - mielőtt odaadnák leteszik a földre... A fészekrül, ahol megtojt a tyúk, azt sem szabad úgy odaadni valakinek, hogy rögtön elvigye. Be kell hozni a házba, akár a köténybe, akár a kosárba és le kell tenni az asztalra, akkor már itthon marad a szerencse..." Naplemente után se toj ást, se tej et nem adtak ki a háztól. Ha toj ást adnának valakinek „... a tikok igen elkóborognának, hogyha pedig újföjős - először ellett - tehén tejéből vinne valaki, elvihetne a tej hasznát."

95 Az utolsó tojást nem adják oda, de nem is használják fel, amíg helyette nem találnak kiáltót. Akkor azután ahhoz jön a többi, de ha azt kiadnák, nem lenne szerencse a 75