Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Régi és új könyvek Kőszegről

sainak mindennapos életéről, és nyárspolgári mentalitással tűnődtek a régi szép idők elmúlásán."

49 Hasznosítható új adatokat csak az „Ipar és kereskedelem" és a „Műemlékek és rövid leírásuk" fejezetekben olvashatunk. A kiadvány kiváltotta szerény nyereség természetesen még hangsúlyosabbá tette a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának elhatározását egy új, igazi Kőszeg-könyv megjelentetésére vonatkozóan. Lelkes István munkája az Atheneum Nyomda gondos kivitelezésében 5150 példányban, 1960-ban jelent meg.

50 Lelkes István 47 szövegközti képet és 154 fotótáblát csatolt a kézirathoz, s kétségtelenül munkájának ez a legnagyobb jelentősége. A város történetét összegző első fejezet jól olvasható szövege elárulja, hogy a szerző, érthetően, önálló forráskutatásokat nem végzett. A város kialakulásának leírásában azonban igen értékes új eredményekről is beszámol. Noha a kőszegi templomokat ő sem mérette fel, a közölt Szent Jakab-templomos alaprajz átvétel Thirring Gusztáv könyvéből, figyelemre méltó észrevételei vannak. Az írott forrásokban említett XIII. századi templomot a Szent Jakab-templom helyén keresi, s ez az ötlete mindmáig él, sőt hovatovább „történeti ténnyé" szilárdul.

51 Érdekes feltevése az is, hogy a korai városnak csak egy kapuja lehetett, valamint az, hogy évszázadokon át a városi épületek többsége fából kellett legyen. Időtálló felismerése a tanácsház egykori körüljárhatóságának hangsúlyozása, s nem utolsó sorban a várban végzett önálló vizsgálatai. Holl Imre régész ásatásai éppen csak megindultak, így eredményeit a szerző - még áttételesen sem - használhatta. Ily módon felismerései fokozottabb jelentőséget kaptak. A leggondosabb felmérés sem képes építéstörténeti kérdéseket megoldani, legfeljebb feltenni. Valójában erre az írott források sem alkalmasak. Lelkes István kérdésfeltevései azonban nemcsak helyesek, de útmutató jellegűek is voltak. A várárok, a külső védmű és a vár belső termeinek járószintjei alapján azt állapította meg, hogy a külső kerek tornyokkal megerősített védmű a XV. század második felében épülhetett.

52 Ez új adat! A régészeti kutatások később nem erősítették meg a feltevését. Horváth Detre után Lelkes István vette csak észre a város igen jelentős feltöltődésének fontosságát.

53 Kőszeg 1945 utáni elszigeteltségén csak a 60-as évek kezdtek változtatni. A fegyveres testületek szüntelen igazoltatásai, a gyarló emberek éber bizalmatlansága, a silány közlekedés és a város elhanyagoltsága a korábbi évtizedek kiránduló vendégseregét csaknem teljesen elriasztotta. Az 50-es évek legvégétől szinte minden megváltozott, a város nyitottá vált. Nyilván ez ösztönözte a Vas Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalát, hogy megjelentessen egy új, olcsó és könnyen kezelhető útikalauzt. 1962-ben, először 10.000 példányban látott nap98 49 Kőszeg. 1958, 5. 50 LELKES 1960. 51 LELKES 1960, 37. 52 LELKES 1960, 43, 46. 53 Uo.