Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Régi és új könyvek Kőszegről

világot Szövényi István 100 oldalas könyvecskéje.

54 Az elmúlt 22 év alatt ez a városismertető lényegében azonos szöveggel, hét kiadást ért meg. A kőszegi múzeum akkori igazgatója jelentős önálló kutatásokat folytatott a város XVII-XIX. századi életére vonatkozóan, elsőrendűen az írott források számbavétele és elemzése révén (Kálvária, patikák, vendégfogadók, a szüret, a tűzoltás, a céhélet),

55 városismertetőjébe azonban új eredmények nemigen kerültek bele. Az átdolgozott, újabb kiadásokban a műemléki gyarapodások mégis jól nyomon követhetők. Az Országos Műemlék Felügyelőség 1958-1963 között végzett várkutatásainak eredményeiről Gergelyffy András és Sedlmayr János már 1963-ban beszámolt.

56 Beszámolójukban fontos új adatokat és feltevéseket olvashatunk. Mellékes megjegyzésként szerénykedik az első lényeges feltevés, mégpedig az, hogy a kőszegi elővár kapuja talán XVI. századi építmény és „felette minden bizonnyal egy magasabb torony állhatott". Egészen új adat: az elővár területén álló, volt városi fürdő kazánháza alatt talált „rendkívül erős, kelet-nyugati irányú falmaradvány, amely - a szerző vélekedése szerint - a mostani épületnél sokkal korábbi védőfal maradványa volt". Sedlmayr János „íves falról" beszél, amely 130-150 cm széles lehetett és erős habarcsba rakott terméskőből épült. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy XV. századi rondella maradványai ezek. Nagy vesztesége a várostörténeti kutatásnak, hogy ennek a faldarabnak a hiteles dokumentációja soha nem került a nyilvánosság elé.

57 A műemléki falkutatásnak köszönhető a vár nyugati szárnyán felfedezett remek reneszánsz ablaksor 1493-as (talán inkább 1483-as) évszámmal. A helyreállított és megszépített vár kalauzát 1964-ben ismét csak a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg a Műemlékeink sorozatban.

58 Az építéstörténeti fejezetet Sedlmayr János írta. Az elővár területén talált „íves falmaradvány" mellett „némi (!) cölöpmaradványok" -ról is említés történik, sőt elképzelt rekonstrukciós rajzot is közzétettek a szerzők, akik szilárdan kitartanak azon feltevésük mellett, hogy az elővár helyén hajdan egy korai cölöpvár lehetett, majd később egy rondella. Ebben a kiadványban olvashatunk először arról, hogy a vár északi szárnya eredetileg az északi várfalig terjedt, s a jelenlegi hátfal egykor díszes homlokfal volt. Noha az északi szárny régészeti feltárása 1962-ben befejeződött, az ásatási eredmények nem váltak ismertté.

59 Ennek tudható be, hogy az északi szárny pusztulását az 1777. évi nagy tűzvész idejére keltezik. A műemléki kutatások sok újat hozó időszaka után 12 évig Kőszeg egyetlen könyvkiadónál sem szerepelt, még tervként sem. 1976-ban a Corvina érdemlegesnek tartja Féner Tamás fényképeit kötetté rendezni és a könyv bevezetőjének megírására felkérik Dercsé54 SZÖVÉNYI 1962. 55 SZÖVÉNYI 1958, 34—38. — 1963, 90—101. — 1964, 175—185. — 1965, 259—278. —1966,371—396. —1968. —1971,549—554.-1972,419^32. — 1976,256—268. — 1976/a, 81—97. — 1982, 272—278. 56SEDLMAYER 1963, 17—21. 57 GERGELYFFY 1963, 3. — BAKAY 1990, 57., 7. kép 58 GERGELYFFY—SEDLMAYER 1964. 59 HOLL 1986. 99