Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

amelyeknek háromszögletű vásárterei voltak a XII-XIII. században (például Zwettl, Gmünd, Drosendorf, Horn, Eggenburg, Hartberg, Marburg, Brück, La an der Thaya).

108 Ha a két, általunk Árpád-korinak meghatározott lakótornyot, valamint az ún. elővári kaputornyot képzeletbeli egyenesekkel összekötjük, egy csaknem szabályos háromszögletű teret kapunk, amelynek minden oldala 38 öl hosszúságú. E feltételezett Árpád-kori vásártér emlékét őrizheti az elővár mai beépítési rendje, valamint erőteljes feltöltődése (a XVII. század elején kiásott várárok kivételével). A vásártér, a piacot övező házak, a két hatalmas lakótorony önmagában nem lehetett volna a fejlődés alapja. A középkorban, Magyarországon is már a XII. század után, a települések jövendőjét illetően elsőrendű fontossága lett az egyháznak, a templomoknak, s nem utolsó sorban a szerzetes rendeknek. Kiváltképpen 1250 után vált gyakorivá, hogy a várvárosok (Burgstädte) is kolostort, leggyakrabban kolduló rendbéli klastromot építtettek a várfalakon belül. A magyar királyság földjére 1229 után érkeztek meg az első Szent Ferenc-rendi szerzetesek, akiknek 1350-ig már 51 kolostoruk volt, s ebből 33 városokban.

I09 A XIII. század végén azonban még csak 17 ferences kolostor működött, s ezek egyike éppen a mi „vár-városunkban". [Nyelvünkben szóhalmozásnak látszhatik ez az összetétel, hiszen mind a vár, mind a város szavak nagyon régi kifejezéseink, s a város biztosan a vár szó származéka.] A kőszegi ferences (minorita) kolostorról és a mellette álló templomról a Chronicon Austriacum számol be 1289-ben.

110 A minorita szerzetesek háza teljesen leégett (casa autem fratrum Minorum, penitus combusta), a kelyheket, a könyveket és miseruhákat a templomba (egyház: ecclesie) menekítették. Nagyon figyelemre méltó, hogy ekkor már civitas Guensa (Gunsa)-ról szólnak a források. Két évszázaddal korábban civitas-nak csak a római városok utódait nevezték, a XII. század végétől azonban, kiváltképpen az osztrák és német források, a fallal övezett településeket nevezik így. A magyar kancelláriai gyakorlatban a XIII. század utolsó harmadától korai városainkat némelykor villa-nak (például 1279-ben Vasvárt), máskor civitas-nak (például 1283-ban Sopront, 1266-ban Zágrábot)

111 mondják. Van azonban arra is példa, hogy már a XIII. század elején civitas seu oppidum-ként szerepel olyan váras település, amelyet hatalmas, több mint 3 m széles kőfalak oltalmaztak (például Somogyvár).

112 Sem Somogyvár, sem Kőszeg (Gyöngyös alias Guns) nem vethető össze például Nagyszebennel (területe a XIV. század elején 50 ha), Brassóval (területe 43 ha), Besztercével (területe 38 ha) vagy Kolozsvárral (területe az 1300-as évek elején 51 ha).

113 A kőszegi belső vár északi oldalán 1960/62-ben előbukkant egy 7x7 m-es külméretű, közel 2 m-es falvastagságú, vaskos torony, amely108 GUTKAS 1977, 142—143. 109 FÜGEDI 1972, 79—82. 110 GOMBOS 1937,1,514—515. 111 LADÁNYI 1980,460. 112 Somogy vár 1091-ben „urbs" s ez minden bizonnyal a hatalmas földsáncokra vonatkozhatott. Vö. GUTKAS 1977, 137. 113 STOOB 1977,202—220. 69