Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

114 GERGELYFFY 1963, 12 skk. 115 LELKES 1960,36. 116 Mindhárom metszet a kőszegi Városi Múzeum gyűjteményében van. 117HOLL 1986, 62, 22. j. 118CZOBOR 1875,36. 119HOLL1986, 54. nek déli koragótikus bejárati küszöbköve 55 cm-rel volt lennebb, mint az akkori udvari szint. A négyzetes torony északi oldalán is kiszabadítottak egy gótikus, egyszerű rézsűs kőkeretes ajtót. Ezt a tornyot általában „olyan adottságnak szokták tekinteni, amely az alaprajzi rendszer kialakulásakor már fennállt, a vele összefüggő eredeti északi szárnnyal együtt.

1

'

4 Halovány gyanúként korábban is felmerült, hogy ez a torony eredetileg „talán a várfalra támaszkodó templomocska tornyának alépítménye volt",

1IS de azért inkább a vár „belsőtornyának" szokták nevezgetni. Carl Schubert 1808. évi metszetén sem a torony, sem az északi épületszárny nincs rajta, az 1746. évi Fancz Bálint-féle festményen azonban kitűnően látszik ez az ötödik torony, sőt az északi épületszárny is fedélszék, azaz tető alatt áll, amely észak felől rátámaszkodik a vaskos várfalra. A Zimmermann-féle metszeten ' '

6 ugyancsak ajtók voltak, az első emeleten azonban gótikus ikerablakok nyílnak nyugat és dél felé. Ugyanakkor északról egy koragótikus kőkeretes ajtó vezet ide. A torony első emeleti födémé faragott kőbordás, csúcsíves boltozású, szépen megmunkált zárókővel. Az alig több több mint 20 m

2-es belső hasznos alapterületű torony önmagában semmiképpen nem lehetett a XIII. századi település „kápolnája", azt azonban elképzelhetőnek tartjuk, hogy a torony északi oldalán állt egykor a ferences kolostor épülete.

117 A 31x8 m-es helyiség, az ásatások bizonysága szerint síkfödémes, agyagpadlós terem volt, dél és nyugat felé a földszinten lőréses ablakokkal, kelet felé pedig ajtóval. Talán ún. kettőskápolna (Doppelkapelle) épült itt, amelynek hajója és szentélye dél és kelet felől csatlakozott a toronyhoz. Hasonló templom-kialakításra jó példa a soproni, 1280-ban épített egykori ferences, majd később bencés templom, amelynek hatalmas négyszögű tornya ugyancsak egyúttal bejárat is volt.

118 Az északi várfal gyilokjárójától (Mordgang) több mint 6 m-rel mélyebben találtak rá a XIII. századi szintre (feltehetően 274,7 B.f.m.), amely felett 20-30 cm vastag átégetett réteg feküdt. Az ásató úgy véli, ez az égésréteg XVI. századi, pontosabban az 1532. évi ostrom következménye,

119 mi azonban lehetségesnek gondoljuk, hogy csak a feltöltés XVI. századi, a pusztulási réteg viszont az 1289. évi ostrom gyászos következménye. A korabeli forrás ugyanis azt mondja, hogy Iván gróf elnyert városát (civitatem), amelyet Guensanak (Gyöngyösnek) hívnak, Albert, Ausztria hercege (dux Austrie) elfoglalta. Ennek a városnak fegyverfogható lakói azonban (homines autem illius civitatis) a város falaira futottak (super muros civitatis) és a bástyákon (in propugnaculis) mindenütt keményen védekeztek. A kővető gépek, a balistrák (machinarum lapides, balistrarum) és a kézi íjak nyílvesszői záporesőként (velut ymbres) hullottak rájuk. A sebesültek vére hintett 70