Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

SAVARIA 19/2 1990 BAKAY KORNÉL ARPAD-KORI VAR, LAKÓTORONY ÉS VÉDMŰ KŐSZEGEN A Kőszegi-hegység övezete képezett egy topográfiai, majd később egy közigazgatási egységet. A Kőszegi-Rohonci hegyvidék a Borostyánkői-hegycsoport révén az Alpok tömbjéhez csatlakozik, s kristályos kőzetekből épült fel. Sem az alapkőzetek, a kristályos pala, a márga és a vasas kavics, sem a patakvölgyek talaja (a folyami iszap és a humuszfedte agyagos üledék) nem túlságosan termékeny talajfajta. A vidék vízhálózata gazdag. Az északnyugatról délkelet felé iparkodó Gyöngyös-patak, magába olvasztva a Zöbern, a Göss, a Vogelsang és a Vörösárok patakocskákat, sebesen hömpölyög, régebben nem egyszer árvizet is bocsátott a városra (1900-ban, 1903-ban, 1916-ban: korabeli sajtóhírek). A hegyvidék 14 forrása közül több ad percenként 100 1 vizet, maga a Gyöngyös másodpercenként 0,85 m

3 víztömeget szállít, áradáskor azonban 100 m

3 vizet is képes másodpercenként az ártérre és a településre zúdítani.

1 A Gyöngyös-patak a várostól északra, a Rőti-völgyben két ágra szakad, a jobboldali mellékága Malom-árok néven ismert. A Malomárok középkori medervonulata sajnos pontosan mindmáig nincs kiderítve. Általános vélemény szerint amai Gyöngyös utca-Várkör-Kossuth utca-Liszt Ferenc utca irányát követhette. A régi Puskapormalom vagy Portörő utca (később Mecséry utca) nyugati végén levő egykori malom, a mai Árpád téren egykor fodrozódó tó,

2 a Gyöngyös utca 1. szám alatti ház pincéjében felfedezhető vízimalom-kerék csapszögek,

3 valamint a Rákóczi u.-Munkácsy u. közötti területen egykor volt tavacskák

4 határozottan azt jelzik, hogy egészen a XIX. századig a Malom-árok vize áthaladt a mai város belterületén. A Gyöngyös-patak neve látszólag gondmentesen magyarázható azzal, hogy „a patak menti fákon feltűnően sok lehetett a fagyöngy"

5

, elgondolkodtató azonban, hogy a török eredetű „gyöngy" szavunk már a XII. századból ránk maradt,

6 s igen régi keletű a csillogó, fénylő, habosán tovasiető vizeket gyöngyözőnek nevezni. A Gyöngyöst is igen 1 BANDAT 1928, 1—23. —Kőszeg környékének földrajza. Kőszeg 1930. — KOVÁCS 1935, 3—13. — SZEREMLEY 1942,5—27.—vö. TÖRÖK 1896, 44. 2 CHERNÉL 1879, 45. — 1990 októberében az Árpád-tér és a Sziget \i\ca

. találkozásánál, gázvezeték építése közben, későközépkori dorongút maradványai kerültek elő, amely a Sziget utca nyomvonalán haladt észak felé. 3 HAMVAS 1958, 37. 4 CHERNÉL 1878, 95. 5 KISS 1978,253. 6 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Bp. 1967. 1, 1134—1135. 45