Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

7 ALIO 1874, 168. 8 SCHWARZ 1932,174—176. -MOÓR 1936, 131. — TÓTH 1974,469—473. — TÓTH 1976,283. 9 UB П. 94, 135. 10 Leghatározottabban: TÓTH 1974. 11 KISS 1978, 359—360. 12 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 3. Bp. 1976, 693—694. — Talán felvethető a „kőszegő" alak is, kőmetsző (lapicides) és nem falat rakó kőműves (murator) értelemben. 13 SZENTPÉTERY 1923, 265. 14 VAS 1966,477—480. 15 KRISTÓ 1975, 254. 16 POÓR 1888, 254. 17 PRT I, 185, 603. — KARÁCSONYI 1903, 372. —SRHI, 189. 18FÜGEDI1977, 156. 19 KARÁCSONYI 1903, 476. 20 TÖRÖK 1896,45. korán, a XIIT. században becézgették Gungus-nak, Gyungusnak, azaz Gyöngyösnek.

7 Kőszeg város német neve Güns, s ez a szó csakis a magyar Gyöngyösből származhatik.

8 1277-ben oklevelet állítottak ki „in Gundes", s ezt magyaríthatjuk Gyöngyösre.

9 A Gungus-ból könynyen levezethető a Guns - Güns alak. Ha azonban oklevelet állítottak ki Gyöngyösön, akkor ez azt jelentheti, hogy a legkorábbi kőszegi településnek Gyöngyös volt a magyar neve.

10 Nyomós okunk van hinni ebben a feltevésben, mert a patak völgyének alapvető jelentősége kellett legyen a város megszületésekor. És a Kőszeg név honnan származik? S mire vonatkozott? A „kő" és a „szeg" (sarok értelemben) összetételének tartja a közvélemény,

11 a „szegnek" azonban volt a régi magyarban „csúcs" jelentése is,

12 így valamiféle hegyfokra gyanakodhatnánk. Az 1248-as első írott adat mindenesetre Kuszug-ot említ.

13 Lehet azonban alapja annak a feltevésnek is, mely szerint a későbbi Kőszegi grófok első magyarországi megtelepedési helyéről, a németújvári Küszin-hegyétől kell kiindulni.

14 Az Árpád-korban 17 vármegyében, több mint 110 birtokkal rendelkező Küszin-i (Kőszegi-Güssing-i) grófok

15 korai birtokközpontja mindenesetre Kőszeg volt, s a középkori németségnél az a szokás dívott, hogy a nemes családokat ősi várukról nevezték el.

16 A stájerországi Wolfer gróf a XII. században Küszin (Küszen) hegyén sohasem lakott, ott csak favárat építtetett és egy bencés kolostort alapított, a későbbi újvárat III. Béla király építtette.

17 Figyelembe veendő az is, hogy a magyar várak lajstromában Baranya és Sáros megyében is szerepel egy-egy Kőszeg-vár. A baranyai Kőszeg éppen úgy a Kőszegi grófoké, mint az óházi, a sárosi pedig talán Nyestkő volt eredetileg. '

8

1432 előtt Kőszeget Küszög-nek írták is, mondták is.

19 Ha azonban a Gyöngyös-patakról magyarul elnevezett kis település földrajzi fekvésére gondolunk, az ősi Küszüg helyét csakis a hegycsúcsokon kereshetjük. A kelet-nyugati irányú Kőszegi-hegység 20 km hosszan terpeszkedik, területe több, mint 198 négyzetkilométer.

20 A hegycsoportnak egyetlen főgerince van, amely a 393 m magas Kálvária-hegytől indul. A Pintértető már 497 m-es, ezt követi a 609 m magas Óház, majd az Irányhegy (665 m), a Kendig (727 m), s végül a 883 m-es írottkő, a legmagasabb csúcs. Ha elszámláljuk a Kőszegi-hegység várait, azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy ezek az erősségek az egykori főútvonal mentén sorakoztak, vagyis észak felől a Gyöngyös medre mentén, kelet felől a Rohonci út oldalán. A Kirschlag-Pörgölény (Pergelény-Pilgesrdorf) Lantosfalva (Bubendorf) felől érkező fontos út Hosszúszegnél (Langeck) fut bele a Gyöngyös völgyébe, s halad kelet felé Lékán át Kőszeg 46