Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Schneller L.: Kurzegefasste Beschreibung der Königl. Frey Stadt Güns von ihrer Entstehung bis zum Jahre 1821. (Közli: Bakay Kornél)

kegye 1783-ban felhatalmazta őket, hogy saját imaházat építsenek egy iskolával az ifjúság számára, ahol latin, magyar és német nyelvet oktatnak. Egyébként van saját kórházuk is (Hospital) idős, élemedett személyek részére. A város északnyugati részén áll a herceg Eszterházy-féle kastély (Schloss), amelyhez tekintélyes uradalom tartozik. Nem csekély dísze a városnak a közel fekvő, szőlőtőkékkel beültetett Kálváriahegy, amelynek három tornyú temploma van. Szép vadászterület van a felső-erdőben, és az ottani úgynevezett Stájer-Házaknál a közönség nyáron a legkellemesebb szórakozásokat találja. Ott iszik az ember (?) (olvashatatlan kézirat!)... is. A város lakói németek és néhány magyar; számuk 5373 személyt tesz ki, akik többnyire iparból élnek. A legerősebb céh a posztókészítőké, akiknek a posztóit minőségük és tartósságuk miatt gyakran dicsérik és Horvátországba és Szlavóniába küldik. E városlakók másik megélhetési ága a bortermesztés: közepes áldás esetén évente még 8000 vödörrel (84 gallonnal mérve) szüretelnek és a bort kiváló minősége miatt külföldre is küldik, különösen Sziléziába. Végül nagyon is említést érdemel az itteni gyümölcs, amelyek olyan rendkívüli nagyságúak és olyan kiváló ízűek, hogy e gyümölcsfajtából évente a császári udvarnak (an den Kaiserlichen Hof) kellett küldeni. A város összes lakosától 7828 fr. 33 6/8 krajcár évi adót szednek be. Itt évente 6 vásárt és minden szerdán és szombaton hetipiacot tartanak. Van itt egy postaállomás is (Post Station) 1820-ig főpostahivatal). A várost 1445-ben III. Frigyes császár ostromolta és bevette, 1463-ban I. Mátyás; ugyanannak elzálogosította másik 5 várossal együtt. 1483-ban Mátyás király, melléknevén Corvin, rohamozó kézzel elfoglalta és ismét bekebelezte a birodalomba. 1490-ben, a fent nevezett király halála után visszakerült I. Miksa hatalmában. Amikor az 1532. esztendőben Szulejmán török császár 500 000 emberből álló seregével elindult Konstantinápolyból és Románián és Bulgárián keresztül, Mohácson, Székesfehérváron, Pápán és Sárváron át előnyomult, ő maga augusztus 5-én Kőszeg alá jött, a várost körülfogta több mint 60 000 emberrel és megadásra szólíttatta fel. De mivel annak bátor parancsnoka, Jurisits Miklós, ezt elutasította, a törökök elkezdték aknázni (minieren) és ostromolni. Miután azonban az ostromlottak állhatatosan kiállták és bátran visszaverték az ostromlók 19 rohamát, a török