Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Schneller L.: Kurzegefasste Beschreibung der Königl. Frey Stadt Güns von ihrer Entstehung bis zum Jahre 1821. (Közli: Bakay Kornél)

császárnak, nagy ember- és hadiveszteségek után, el kellett vonulnia; és mivel a seregében nagy éhínség támadt, 25 napi ostrom után ezzel fel kellett hagynia, anélkül, hogy valamit elért volna. Stájerországon keresztül Görögfehérvárba (Griechenweissenburg) ment vissza; és ezáltal Bécs és a kereszténységnek nagy része megmenekült és megszabadult az ősi ellenségtol. A város egész akkori lakossága azokat is beleértve, akik korábban elmenekültek, 1000 férfiből állt, akik közül 418-an meghaltak az ostromkor, és 1800 asszonyból és 2300 gyermekből. Amint az az ostromlottak naplójából látható, ahol bátor vezetőik név szerint fel vannak jegyezve, és amelyet ma is a városi archívumban őriznek. 1621-ben a Bethlen-féle csapatok ostromolták; 1705-ben elővárosait Rákóczy katonái kirabolták, felégették és 120 lakost nyomorultul megöltek. 1729-ben, 1777-ben és 1778-ban tűzvészek erősen megrongálták és 1779-ben, 1808-ban, 1815-ben és 1819-ben ismét sújtotta ez a szerencsétlenség, bár kevésbé borzalmasan. 1809-ben a várost az ellenséges francia sereg megszállta, keményen szorongatta és a bekvártélyozások erősen megterhelték. 1813-ban, 1814ben és 1821 -ben becsapások miatt és az ezáltal keletkezett károk miatt szenvedett. Az 1818-as esztendőben július 2án a várost megtisztelte és megörvendeztette őfelsége (Majestät), a legkegyelmesebb császár és király és legfelségesebb hitvese fejedelmi látogatása, akik Horvátországból való átutazásukkor itt tartották éjszakai szállásukat. A legmagasabb személyiségek érkezésekor az itteni magisztrátus a legnagyobb tisztelettel fogadta őket és környező vidékről való több mint 20 000 személy jelenlétében egy felállított diadalkapu (Triumph-Thore) alatt átnyújtották őfelségének egy vörös bársony párnán a város kulcsait, ahonnan azokat a legfelségesebb személyek a legkegyesebb kifejezésekkel átvették és aztán újból visszaadták. A város a magyar királyok több fontos privilégiumának örvend, nevezetesen I. Károlyénak 1311-ből, 1328ból; I. Lajos 1353, 1363, 1370; Zsigmond 1407, 1409; Frigyes császár 1426, 1448, 1478; Corvin Mátyás király 1483, 1484; I. Ferdinánd 1527, 1532, 1533, 1535, 1546; Miksa 1598. évi, Rudolf 1600. évi, II. Mátyás 1609, II. Ferdinánd 1623. évi; III: Ferdinánd 1647, 1648; I. Lipót 1692; III. Károly 1735; II. József 1785 és a jelenleg dicsőségesen uralkodó császár és király, II. Ferenc őfelsége