Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)
Rosnak M.: Die Belagerung der Königl. Freystadt Güns im Jahre 1532 (Közli: Bakay Kornél)
töltött el, annál inkább, mivel a barbárnak a kegyetlenségei, amelyeket nem egészen 3 évvel előbb követett el, még teljesen friss emlékezetben voltak, sőt sokféle szomorú nyomai szem előtt álltak. Ferdinánd semmit sem követett el ennek a zivatarnak az elűzésére; ezért három tekintélyes férfiúból álló követséget küldött hozzá 1 gazdag ajándékokkal és a legméltányosabb békejavaslatokkal. Ezek, amikor találkoztak vele Belgrád és Semendria között, tisztelettel fogadtattak ugyan, de nem kaptak más tájékoztatást, mint hogy kísérjék a seregét. Miután Szolimán seregével már előnyomult Mohácsig, mindenki azt hitte, hogy Buda ellen fog fordulni és következőleg a Duna mentén folytatja majd útját. De minden feltételezéssel szemben onnan Székesfehérváron, Pápán és Sárváron át ment, míg végül augusztus havának elején megjelent Kőszegnél. De ezt az utat annak okából választotta, mert ez a darab föld előző hadjáratakor megkímélődött, és így hadseregének több élelmiszert tudott nyújtani, mint a nemrég elpusztított. A nevezett helyek közül egyet sem károsított meg, mivel ezek Zápolya Jánosnak, védettjének voltak meghódolva. Hadserege csodálatra méltóan számos volt, sőt mint Jovius mondja, majdnem megszámlálhatatlan. Egy helyen tudni véli ez a történetíró, hogy kétszer akkora volt, mint amekkorát ottoman császár valaha is hadba vezetett. Máshol, amikor a számát meghatározza, ezt ötször százezerre teszi, s csak a lovasság tett ki háromszor százezret. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Jovius e szokatlan számokat nem az aljanép üres és vak kiáltozásából veszi, mint Isthvánfi állítja, hanem követeink szájából, akik olyan férfiak voltak, akik hosszú ideig együtt vonultak a sereggel és így idejük és alkalmuk volt, és valóban a szorgalommal sem takarékoskodtak, hogy felkutassák annak létszámát, amint az nyíltan el is ismeri. Ez a szám azonban nem is hihetetlen, ha mérlegeljük, hogy milyen nagyratörő szándékai voltak Szolimánnak, mivel a fejébe vette, hogy e hadjárata révén az egész világ ura lesz; ugyanis elhatározta magában, hogy mivel Konstantinápoly az övé, egyenlőnek kell lennie Nagy Konstantinnal, aki e várost építette és egyetlen császára volt a napkeleti és napnyugati világnak 2 . De hogy ezeket a fennhéjázó gondolatokat megvalósíthassa, biztos, hogy nem 60.000 emberrel vonult ki (ennyire becsüli seregét István10 A fekete eunuchok főnöke: kislaragacsi (JMMA 181.1.) 9 Törökfejes pipa a XVI. századból. Kőszeg. (JMM I 58.9.1.) 1:2 115
