Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)
Rosnak M.: Die Belagerung der Königl. Freystadt Güns im Jahre 1532 (Közli: Bakay Kornél)
fi), sőt nem is álmodhatott volna értelmetlenebb dolgot, mint hogy 60.000 emberrel lebírhatja az egész világot. Maga I. Ferdinánd is többször százezerre teszi ezt a sereget. 3 És mindenki számára ismeretes dolog, hogy minden török hadjárat mindenkor néhány százezer főre rúgott. Nem akarom azt állítani, hogy mind az 500 000 török Kőszegnél táborozott; mivel hogy sok ezer gyújtogatva és égetve nyomult széltében-hosszában, mélyen benyomulva még Ausztriába is, mint az ezeknél a vadaknál (Wilden) mindenkor szokás, azt amúgy is tudjuk. 4 Nagy lövegeket vagy faltörőket (grosses Geschütz oder Mawrbrecher) ugyan Szolimán nem vitt magával, de serege el volt látva 300 kisebb darabbal, mert szándékában állt Ferdinánd királlyal a csatamezőn megütközni, amivel el akarta dönteni, ki legyen az egész világ egyedüli és kizárólagos ura. De ettől még a kőszegiek sorsa nem volt könnyebb, mint a bécsieké volt; mivel Bécs 1529. évi ostrománál (összehasonlításom mindig erre az elsőre vonatkozik, nem pedig az 1683. évi másodikra) szintén nem voltak a töröknek nagy ágyúi, amelyek alkalmasak lettek volna a falak tönkretételére. 5 Csakhogy már a belső összetétel alapján, ami a felhalmozott muníciót és a számos és válogatott csapatlétszámot illeti, semmiféle összehasonlítást sem lehet tenni Kőszeg és Bécs között; ami éppen ezért sokkal nagyobb dicsőségére szolgál Kőszeg városának. IV. §. Jurischitz védelmi intézkedései; csapata a városban. Mivel akkor Jurischitz tudta, hogy Szolimán nem hoz magával ágyúkat, elhatározta, hogy a várost teljesen komolyan megvédi vagy dicső halált hal. Ibrahim, a török sereg hadvezére, aki császáránál, Szolimánnál olyan nagy tekintélyben állt, hogy korlátlan hatalmat adott neki, sőt saját magát is teljesen rábízta, minden lehetséges módon igyekezett Jurischitzot eltántorítani ettől az elhatározástól. Konstantinápolyból ismerte ennek a férfiúnak a hősiességét, ahol egykoriban, mint már mondottuk, követségben volt; és éppen ezért arra törekedett, hogy megnyerje azt a bátor harcost, nem pedig, hogy megsemmisítse.