Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)
Bakay K.: Régi és új könyvek Kőszegről
60 FENER—DERCSÉNYI 1976. 61 DERCSÉNYI 1982. 62 BARISKA—NÉMETH 1984. 63 Uo. 100. 64 Altai J., Hárman lektorálták. Vas Népe 1986 szept. 65 NOVÁKI 1966, 67—72. 66 GALLUS 1940, 312—314. 67 RADNÓTI 1940, 84—92. 68 BAKAY 1984. nyi Dezsőt. 60 A kurta előszó a sokszor elismételt adatokon kívül csak annyi meglepetéssel szolgál, hogy Kőszeg „már a XI. században, az államalapítás korában jelentős település", valamint a tatárjárás utáni váráról „nem tudni hol állt". De nem kevésbé érdektelen Dercsényi Dezső a Jurisics tér keleti házairól tett megállapítása, hogy ti. a 3., 5. és 7. számú épületekről a „kutatások kimutatták, hogy a XV. század végén épültek". A Tájak, korok, múzeumok sorozat 127. füzeteként adták ki Dercsényi Dezső leírását a Kőszegi Szent Jakab templomról 1982ben. 61 A kis füzetecske mindössze egyetlen új adatot tartalmaz. A szerző tényként közli, hogy a Jurisics tér 12. szám alatti plébánia „egykor Mátyás király városi háza volt." Nem közli azonban a kijelentés indítékát, vagyis azt, hogy 1977-ben az épület homlokzatán két címer-ábrázolásra bukkantak. A Panoráma Könyvkiadó a Magyar városok sorozatban 1984-ben megjelentetett egy Kőszeg-útikönyvet, Bariska István és Németh Adél munkáját. 62 A kötet nagy nyeresége a turistáknak, mert a Kőszeg városára vonatkozó adatokat egybekötve tarthatják a kezükben. Valóságos városi adattár ez a könyv. Értékét azonban igen nagy mértékben növelte volna, ha a szerzők körültekintőbben jártak volna el. Ez a 230 oldalas könyv - a sorozat különlegességeiből adódóan is - rendelkezik néhány sajátossággal. A legfeltűnőbb talán az, hogy az egyik szerző egyben lektor is, ugyanakkor ez az első olyan Kőszeg-könyv, amelyben semmiféle irodalomjegyzék nincs, sőt más szerzőkre is mindössze három esetben hivatkoznak 63 noha csaknem minden korábbi feldolgozás anyagát „beleépítették" a szövegbe. A Panoráma 1989-ben megjelentette a második, javított kiadást, ezért az útikönyv jelentősebb pontatlanságainál jelezzük akiigazításokat is. A földrajzi bevezetőben (8. o.) a Gyöngyös nem a városba érve szakad két ágra. 64 Az őskori kultúrák emlékeiről (10. о.) a város területét illetően nem beszélhetünk, a felsőerdei bronzkori sarló-lelet 65 és egy vaskori lándzsát 66 kivéve. A római kori emlékek száma minimális, '& Klemmer szőlőkben talált ólom szobor-torzó 67 és néhány terra sigillata-töredéken kívül hiteles emlékek nem kerültek elő. A földrajzi nevek (Kendig, Csarmas) alapján nem lehet - megalapozottan - feltételezni, hogy a honfoglaló magyarság megszállta ezt a vidéket. A kőszegi felsővárat IV. Béla nem adományozta az Osl nembéli Herbordnak (11. о. a 2. kiadásban javított), ezt az erősséget helytelen „fellegvárnak" nevezni, ugyanígy megalapozatlan az alsóvárat „vízivárnak" mondani (11. o.). Nincs alapja a Szent Jakab templom építési idejét 1407-re tenni, 68 a Garai-korszak nem ért véget 1441-el (14. o.). Téves 100
