Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Művészettörténet - Zsámbéky Mónika: A veleméri falképek viselettörténeti elemzése

JEGYZETEK 1. Vas megye földrajzi neve Szombathely 1982. 414. 1. 2. Kovács J. : A veleméri Szentháromság-templom, in : A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve. Szombathely 1977. 509. 3. uo. 4. Csánki D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában II. k. Bp. 1894. 716., 808. A veleméri kerületbe felsorolt tíz helyiség: Scentrynitas, Martunfalua, Gerdmerhaza (Gödörháza), Ulchiczafalua (talán az egyik Szombatfa?), Zumbuthfalua (Magyarszombatfa), Zerdahel (Szerdahely, Sredisce Jug.), Iwanusouch (Alsó-Jánosfa, Ivanjsovci Jug.), Gerencher (Gerőháza, Loncarovci Jug.), Ratkouch (Rátkalak, Ratkovci Jug.), Korung (Korong, később Berkeháza, Berkovci Jug.) A kerület (districtus) a feudális nagybirtok szervezeti egysége, amely a közel eső kisebbnagyobb birtoktesteket foglalja magába, ezen a szervezeten keresztül hajtották be a földesúri jövedelmeket, élén az officiális állt. A 15. században a districtust az egyházi nagybirtokokon officiolátusnak nevezték. (Fügedi E. : Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén Századok 94/1960. 82. skk.) Mivel Velemér a 14. sz. végén egy ilyen districtus központja volt, az itt élő tisztviselők, familiárisok jelentős társadalmi súlyt képviseltek a környezetükben, ők lehettek Johannes megbízói. 5. Gerlits S.: Vas megye közoktatásügye. Magyarország Vármegyéi és Városai. Vas vármegye 1898. 317. 6. Kazó István-féle Visitatio canonica 1698 Kovács J. i. m. 512. 7. Szily János-féle Visitatio canonica 1779. X. 393. 8. Grandes Chroniques de France Paris Bibl. Nationale MS 2813 fol473v Neubert, K.-Stejskal, K.: Karl IV. und die Kultur und Kunst seiner Zeit Praha 1978. 188. kép 9. A Velencét alapító, menekülő aquileiai lakosok között fol 8r

b

, Dávid herceg süvege fol Збг*. 10. A Manesse-kéziratban Kunz von Rosenheim oldalán szerepel egy fiatal vadászó nemesen. (Schmidt, W. : Die Manessische Handschrift Berlin 1960. 23.) Francesco Traini: A halál diadala lovasain, Pisa Campo Santo. Ambrogio Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája, Siena, Palazzo Pubblico. 11. Gentile kardinális a Képes Krónikában; Andrea da Firenze: A domonkos rend allegóriája Firenze Sta Maria Novella, Spanyol kápolna; VIII. Bonifác dekretálisa miniatúráján British Museum MS Add. 23923 fol 2r in: Blüte des Mittelalters Hrsg. v. J. Evans München-Zürich 1966/1980. 18. ill. 19. kép 12. New York, The Pierpont Morgan Library M232, fol 201v in: Cosman, M. P.: Fabulous Feasts. Medieval Cookery and Ceremony New York 1976. II. 9. kép 13. Bogyay, T. v. : Die Selbstbildnisse des Malers Johannes Aquila aus den Jahren 1378 und 1392. Stil und Überlieferung in der Kunst des Abendlandes Bd. II. Bonn 1967. 57. 14. Delmár E. : Középkori magyar emlékek Svájcban Bp. 1941. 9. 15. Bossert, Th.: Geschichte des Kunstgewerbes V. Berlin 1932 404. 16. Ugyanilyen markolatú tőrt látunk a Képes Krónikában, a ménfői csatában Aba Sámuelt leszúró katona fegyvere fol 25v, továbbá Szvatopluk herceg tőre fol 11. 17. Szabolcs vezér (fol 13r

b

) és Kund vezér (fol 13v

b

) képén. 18. Esztergom, Főszékesegyházi kincstárban 3 darab, a Magyar Nemzeti Múzeumban 2 darab. Kovács É. : Limoges-i zománcok Magyarországon Bp. 1968. 33-36. kép. 19. Képes Krónika fol 71r

b 20. Histoire de Renaud de Montauban Paris Bibl. de l'Arsenal Ms. 5073 in: Cosman i. m. 1. tábla 21. Koblenz, Landeshauptarchiv Ms. Iclp3. Cosman i. m. I. 14. kép 22. Sachs, J. С : Einleitung in die Geschichte der Markgravschaft Baden, 2. Theyl, Carlsruhe 1767. 495. idézi: Fritz, J. M.: Goldschmiedekunst der Gotik in Mitteleuropa München 1982. 81. 23. London, Victoria and Albert Museum Inv. Nr. 449, 450-1865 Fritz i. m. 272. o. 615. kép 24. A radnai és a kölesdi serleg a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében, lt. sz. 1902. 90. 4. ill. 1958. 201. с, a bogyiszlói az ottani réf. templomban. 25. New York, The Pierpont Morgan Libr. M232 fol 212. Cosman i. m. 5. tábla 26. Budapest OSZK Cod. lat. 216 fol llv Marosi E.: Gótika in: A művészet története Magyarországon Bp. 1983. 94. 456