Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Söptei István: A MINSZ megalakulásától a DISZ zászlóbontásáig (Az ifjúsági mozgalom története Vas megyében 1948. április–1950. június)

kenységi körökben azonban mindenütt felfedezhető a kibontakozó szocialista építőmunka intenzív segítése, a fiatalok bekapcsolódása a politikai, gazdasági feladatok megoldásába. A SZÍT továbbra is feladatának tekintette az ifjúmunkások érdekeinek védelmét, ezért tanoncérdekvédelmi bizottságot állított fel. Az üzemekben kibontakozó munkaversenymozgalomba a SZIT-esek aktívan bekapcsolódtak, népszerűsítették a Szikrát, a SZÍT központi lapját, és a megalakuló szabadságharcos szövetségek aktív tagjai lettek. A Járműjavítóban 85, a Szövőgyárban 50, a Mezőgépgyárban 40, a Bőrgyárban 61, a Takarógyárban pedig 42 SZIT-es fiatal tevékenykedett a szabadságharcos szövetségben.

137 Az EPOSZ-szervezetek is bekapcsolódtak az aktuális feladatok megoldásába. Az acsádi EPOSZ már 1949 januárjában versenyre hívta ki a megyei szervezeteket. A versenyfelhívás felölelte az EPOSZ-helyiségek karbantartását, díszítését, a tagszervezést, a tagság öntudatosítását, a Magvető terjesztést, a lánykoszorúk működtetését, rohammunkák szervezését, a kultúrmunka kibontakoztatását.

138 A szentkirályiak már januárban megszervezték az őrszemmozgalmat a tavaszi vetési munkálatok sikere érdekében. A kisuny omi EPOSZ a kultúrház építésénél 10 nap alatt 1918 óra társadalmi munkát végzett. A káldi EPOSZ a mozi építését segítette rohammunkával.

139 Az EPOSZ-szervezetek részt vettek a szövetkezetek szervezésében is.

140 A kultúr- és sportmunka továbbra is jelentős helyet foglalt el az ifjúsági szervezetek életében. A SZÍT kultúrcsoportjai, a szövőgyári, a bőrgyári, a lengyári és a MÁV-műhelyi, falujárásokon szerepeltek. A sárvári tanonciskolái SZÍT 1949 januárjában Hegyfalun a Ludas Matyit mutatta be, s az előadás bevételét a helyi EPOSZ-nak ajándékozta.

141 Az EPOSZ kultúrmunkája is jelentősnek mondható. A kulturális létesítmények építéséről már szóltunk. A megyei kultúrversenyre 28 szervezet nevezett és 28 EPOSZkultúrcsoport tevékenykedett a DÉFOSZ megalakításánál. Nagyon aktív és rendszeres kultúrmunkát a nagysimonyi, a molnaszecsődi, a rábahidvégi, a jákfai, a kemenesmagasi, a taródházi és a szergényi szervezet végzett.

142 A Diákszövetség is kivette részét a kultúrmunkából. A szombathelyi kereskedelmi fiúiskola diákszövetsége például a műsoros előadások bevételével segítette az iskola újjáépítését. A Nagy Lajos Gimnázium diákszövetsége 1949 tavaszán a „Természet és a technika csodái" címmel kiállítást rendezett, amely a fiatalok között nagy népszerűségnek örvendett.

143 S a példákat sorolhatnánk tovább. Az ifjúsági szervezetek sportmunkája is 1949 tavaszán bontakozott ki igazán. A sárvári SZÍT megalakította ökölvívó és asztalitenisz szakosztályát. A sportpályaépítési akciókról már beszámoltunk. A lányok bevonására sok helyütt létrehozták a női kézilabda- és röplabdacsapatokat.

144 A tömegsport kibontakoztatásában ugyancsak az ifjúsági szervezetek jártak az élen. Az EPOSZ Megyei Titkársága a Munkára Harcra Kész mozgalom indításakor 25 ismeretterjesztő előadást tartott a megyében. 1949 áprilisában az MHK-mozgalom megyei rendezvényeit az úttörők és a Diákszövetség bemutatója indította. Az alapfokú sakkbajnokságra 70, az asztaliteniszre 42, a röplabda bajnokságra 150 EPOSZ-csapat nevezett be. Az ifjúsági szervezeteknek még sport vonalon is meg kellett küzdenie a reakcióval. Erről értesülünk egy EPOSZ-jelentésből : „Az MHK mozgalommal kapcsolatban megyénkben rémhíreket terjesztenek, hogy akik beneveznek, katonának viszik. A népi kollégisták patronázs munkáján keresztül értük el azt, hogy több mint 2000 benevezés van az MHK-ra."

145 Az ifjúsági szervezetek mozgalmi munkájára különösen pezsdítőleg hatott a választási agitáció és a budapesti VIT előkészítése. A MINSZ Megyei Bizottsága agitációs 386