Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Csák Zsófia: A szombathelyi „Társadalmi Forradalom” című lap történetéről

franciából dolgozta át cikkét. Elemezte a Párizsi Kommün győzelmének menetét, s kijelenti „Ez a forradalom minden előkészülés, megbeszélés és vezetés nélkül, tisztán a nép közvetlen cselekvése által tört ki." A cikk levezeti a Párizsi Kommün hatalomra jutásának körülményeit, s létéért folytatott harcát. Bukásának okait elemezve rámutat, hogy 1871-ben a szocializmus még nem állt olyan világosan a nép előtt mint ma, be volt ékelve két hadsereg közé, a tulajdonviszonyokhoz nem nyúlt, és így a város védői a forradalom után éppúgy üres gyomorral harcoltak, munkáscsaládok éheztek, mint előtte. „De Párizs népe amely annyi kormányt és uralmat megdöntött már, még nem jött tudatára, hogy magát a kormányzást és uralkodás rendszerét kell megdöntenie és ezért bukott el a kommün forradalma."

28 A Kommün elesett, de az eszme, melyből az született, tovább él és tovább fejlődik. Oroszországról viszonylag kevés hír jelent meg, de ezek jelentősek, mert túlmennek az események menetének ismertetésén, elemzik azokat. Megemlékeznek az 1905. január 22-i események évfordulójáról. Rengeteg áldozata van már az orosz forradalomnak, de vigyázzanak miért ontják vérüket. Ne csak a polgári demokrácia és köztársaság legyen a végcél, mert ott áll Franciaország intő példája, „...nehogy egy véres kezű zsarnok helyébe egy csomó bankárt, uzsorást, politikust állítsatok, akik mintegy fekély fognak majd az ország nyakán rágódni. Tanuljatok a mi kárunkon, és a forradalom melyet csináltok, legyen az társadalmi forradalom."

29 Az orosz szocialisták között a maximalisták és minimalisták másként viszonyulnak az eseményekhez. A maximalisták szerint „A jelenlegi forradalom politikai és nem gazdasági forradalom. Nem várhatunk tőle egyebet, mint a kormányforma megváltozását és politikai szabadságokat (általános választójog, gyülekezési, egyesülési jog...) melyek elő fogják segíteni, hogy végcélunk megvalósuljon ... el fogjuk érni a legtöbbet amire ma számíthatunk : a cári uralom megdöntését és a köztársaságot. De ne felejtsük el, hogy mivel forradalmunk csak polgári forradalom, a termelés rendszerének kapitalistának kell maradnia."

30 A minimalisták azt remélik, hogy mérsékelt törekvéseikkel elkerülhetik a vérontást, pedig - elemzi a lap - a politikai jogokért való küzdelem éppoly veszélyes, mint az, amelynek célja a teljes gazdasági felszabadulás. „Tehát nem csalóka politikai szabadságokért, hanem az osztályharc szilárd alapján kell a munkásoknak harcolni, ha a nép vérét ontja, legalább egy kézzel fogható célért történjék ez, mely megéri az áldozatot."

31 „Az egyetlen út, mely célhoz vezethet, ez a nép közvetlen cselekvése. Ezért a maximalisták harca a kapitalista társadalom teljes kisajátítására törekszik, arra, hogy a munkások birtokukba vegyék a termelés eszközeit, elsősorban a földet..." s levonja a végső következtetést „az orosz forradalom társadalmi forradalom lesz, vagy el kell buknia."

32 Kropotkin „Visszapillantás az orosz forradalomra és annak tanulságaira" című írása Batthyány Ervin fordításában jelent meg. Ami figyelemre méltó az nem az orosz forradalom előzményeinek s a forradalom menetének leírása, hanem az a rövid kis eszmefuttatás a cikk végén, amelyben Batthyány azt taglalta mit tanulhat tehát a magyarországi proletariátus orosz testvéreinek küzdelméből, milyen hibát követtek el az orosz munkások.." Az orosz forradalom erejét egy mondattal jellemezhetjük: a nép forradalmi érzésének a közvetlen cselekvés útján való érvényesülése. Az orosz munkás ... amit akart, azt a saját erejével törekszik megszerezni. Nem vár arra, hogy törvény mondja ki a sajtó, gyülekezés és egyesülés szabadságát, a nyolcórai munkanapot... de mind ezt megcsinálja maga törvény nélkül, a törvény ellenére. Az orosz nép tudatára döbbent annak, hogy mind azok, akik a törvényeket és rendeleteket csinálják és végrehajtják csak az ő munkája és engedelmességei által képesek élni és uralkodni. Mindezek az urak az ő kegyelmétől függnek, a munkásoknak meg kell tagadniuk, hogy őket eltartsák és szolgálják ... az orosz nép nem ismerte fel elég világosan saját erejét. Az 1905. októberi általános sztrájknál a nép tényleg kezében tartotta a hatalmat. De a törvényes358