Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Csák Zsófia: A szombathelyi „Társadalmi Forradalom” című lap történetéről

Minden ismerősüket szólítsák fel, hogy ugyanezt tegyék. Rendeljenek meg minél nagyobb mennyiségű antimilitarista számot, s azt árusítsák, osztogassák. Huszonöt szám megrendelése esetén az ára már csak 6 fillér. Minden elvtársnak kötelessége a lapot sorozáskor és utána is terjeszteni. A kiadóhivatal az antimilitarista számból folyton nagyobb készletet tart. Később találunk egy hírt, amelyik közli, hogy egy munkást elfogattak, mert az antimilitarista számot terjesztette, az újságot pedig elkobozták. Az antimilitarista szám első oldala rajzos lett. Az egész lapot betöltik meztelen izmos munkásalakok. Kövér alkalmazottak ütik rá az „Alkalmas a halálra" feliratú körpecsétet a bal vállukra. Jobb alsó sorban lent egy csontváz van katonai uniformisban beöltözve írnoknak. Előtte jegyzetfüzet, melynek felirata: „A halál". Egy nyomorék is akad a besorozandók között. Az egész kép felirata: „Első tiszt: Hát ezzel a nyomorékkal mi történjék. Második tiszt : Ez itthon marad, hadd szaporítsa az emberiséget." A katonaság elembertelenítő voltát sugározza az egész kép. Ebben a számban van Tárca rovat is. A benne leközölt vers Palágyi Lajos „A marha" című verse mintha csak a címlaphoz lett volna írva. „Soroznak. Fiatal legények Egymás után lépnek a sorba, Bent várja néhány strázsa-mester, Katona-orvos, vén oberster, Hiúz szemű, puffadt, mogorva, S le kell vetkőzni meztelenre, Akarva, nem akarva, íme a vágóhídra most lép A marha, a marha." Ugyancsak itt jelent meg Batthyány Ervin „Fogas kérdések" című antimilitarista novellája, amely az ebben az időben nagyon kedvelt párbeszédes forma szerint épült fel. Apa és gyermek beszélget a katonáskodásról. A gyermek „naiv" kérdéseket tesz fel, amelyek odáig vezetnek, hogy az apa is arra lyukad ki, hogy ha a katonák nem engedelmeskednek, akkor a szegények győzhetnének a gazdagok fölött. Batthyány Ervinnek külön nagy cikke jelent meg „Antimili tarizmus" címmel. Ebben már az elején kifejtette, hogy a hadsereg rendeltetése a háború és a „belső rend" fenntartása. A haladás legnagyobb hátráltatójának nevezi a katonaságot, mert az emberi munkaerő nagy része a katonaság fenntartására pazarlódik el. A nép adóján gyilkos fegyvereket állítanak elő. Az államnak és az uralkodó osztálynak szüksége van a katonaságra, hogy javait, birtokait megvédje a „belső ellenség" ellen. Háborúra pedig azért, hogy távoli „műveletlen" országokban új jövedelmi forrásokat és új rabszolgákat szerezzen. Az első lépés kell, hogy legyen, hogy a katonák ne fogjanak fegyvert más nemzetbeli társaik ellen, hiszen ezek is csak munkások. A katonák közül kerülnek ki a sztrájktörők, s ezt is meg kell akadályozni. Az antimilitarista nevelést a gyermekeknél kell kezdeni, a fiatal munkásoknak pedig be kell lépni valamely szervezetbe, és ha besorozták nem szabad a kapcsolatnak megszakadni.

23 Itt olvashatjuk „H" cikkét, amelyben kijelenti „A katonai fegyelem lazulása a kapitalista társadalom halálharangja; az antimilitarista mozgalom sírásója; a militarizmus megdöntése pedig az emberi szabadság hajnalodása, a munkásosztály és ezzel együtt az egész emberiség felszabadítása, a társadalmi béke az igazság megvalósulása."

24 Május elsejére külön szám jelent meg. Rajzos címlapja van. Az újságlap bal oldalán az egész teret betöltő egyetlen munkásalak látható, lába mellett tétlenül heverő szerszámai. Jobbra a háttérben egész kicsi gyárépületek rajza. A csupa izom munkás monumen356