Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Csák Zsófia: A szombathelyi „Társadalmi Forradalom” című lap történetéről

ellensége támadni. A fellázadt munkások a forradalom első napjaiban ki fogják engedni a politikai elítélteket.

17 Az új társadalom felépítését Batthyány úgy képzeli el, hogy nem lenne állam. A jelenlegi állam formájával és funkciójával nem értett egyet. Ebből kiindulva jutott el az anarchizmus fő tételéhez, a bárminemű állam tagadásáig. „A munkások kis csoportokban egyesülve újból megkezdik a munkát a gyárakban, a földeken, hogy a maguk számára előállítsák mindazt, amire szükségük van. Hogy hogyan és miként fognak ehhez hozzálátni, azt majd maguknak a munkásoknak kell a pillanatnyi szükség szerint megállapítaniuk. Csak nem szabad magukat egy központi vezetésre és felsőbb igazgatásra bízniok, nem szabad képviselőket választaniuk, hanem minden csoportnak csupán a természetes józan ész összes tagjainak java szerint kell eljárni, a csoportoknak önkéntes megegyezéssel kell együttműködniök és egymást segíteniök."

18 A munkások jelen feladataként jelöli ki, hogy képessé legyenek a forradalomra, hogy kivívják a szükséges szabadságot, általános sztrájk a nyolcórás munkaidőért, a minimális munkabérért, a korlátlan egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságért, ez legyen jelenleg a magyarországi munkások jelszava. Egyik legfontosabb elméleti tétele, hogy megkérdőjelezte a párt létjogosultságát, ebből következően kiállt amellett, hogy pártra nincs szükség, vezető szerepét elhárította. Batthyány figyelemmel kísérte a szociáldemokrata párt tevékenységét, s az ezzel kapcsolatos cikke a harmadik számban „A munkások és a pártgyűlés" címen jelent meg. Rövid áttekintést adott benne a munkások jelen helyzetéről, gazdasági elnyomásukról, az ezen való változtatás szükségességéről. Mindent persze nem lehet törvényes úton, törvény által megvalósítani. Közli javaslatát a szociáldemokrata párt XIV. pártgyűlésére, s ezt ajánlja a Pestre utazó s a gyűlésen részt vevő munkások figyelmébe. Az első indítványa az általános sztrájk ügyében szólt, hogy az általános sztrájk célja az emberies megélhetés előfeltételeinek és a munkások gondolkodási és cselekvési szabadságának kivívása. Legszélesebb propaganda kell - röpiratok, előadások, gyűlések... - hogy megnyerjék az egész munkásságot az általános sztrájk eszméjének. Második indítványa az antimilitarizmus ügyében volt. Egyik legkidolgozottabb tétele ez Batthyány Ervinnek. Ajánlja, hogy minden fiatal munkást fel kell világosítani a hadsereg valódi rendeltetéséről, és hogy mi vár rájuk a kaszárnyában, ébren kell tartani bennük az emberies érzést s a szolidaritást munkástársaikkal, fogadják őket szívesen szervezeteikben. Kezdjenek hozzá antimilitarista irodalom kiadásához, terjesszenek antimilitarista kiadványokat s falragaszokat. Befejezésül felhívta a figyelmet a parlamentarizmus fő veszélyére, hogy miután megválasztották képviselőiket le ne mondjanak minden önállóságról. Végül határozottan kimondja, ha sikerül megnyerni őket felfogásuknak úgy küzdeni fognak célúkért a párt által, ha nem, akkor küzdeni fognak érte a párton kívül. Egyéb cikkek, írások A szociáldemokrata párt XIV. kongresszusának megtartására 1907. március végén került sor. A kongresszusra való felkészülés már februárban elkezdődött. „H" a „Harc a parlamentért" című cikke már e szellemben íródott. Jelentősnek találja a munkásmozgalom fejlődését, de helyteleníti, hogy a szociáldemokrata párt az általános titkos választójogért folytatott harccal minden erejét lefoglalja. S mivel Magyarországon a párt és a munkásmozgalom azonos, felmerül a kérdés, helyeselhető-e, hogy a párt a munkásmozgalom minden erejét leköti. Olyan régóta folyik ez a harc, hogy a munkások nagy része ezt az igen jelentéktelen reformot úgy fogja föl, mint a szocialista célok netovábbját, melynek eredményeként egy új Magyarország jön létre. Hiszen lehetetlen, hogy egyszerű 354