Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Simon V. Péter–Tilcsik György: A Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség és levelezőkönyve 1848. július–szeptember

13. szd. Zárka Sándor 14. szd. Vajda János 15. szd. Radó Ignác ш zászlóali 16. szd. Gothárd István ' J 17. szd. Horváth Ede 18. szd. Békássy Lajos

84 Az egyes zászlóaljakhoz 2-2 zászlótartó őrmester (illetményük napi 24 krajcár), 6-6 százados (havi 80 pengő forint), 6-6 főhadnagy (havi 40 pengő forint), 12-12 alhadnagy (havi 30 pengő forint), 12-12 őrmester (napi 24 krajcár), 66-70 tizedes (napi 16 krajcár), valamint 986 (I. zlj.), 892 (II. zlj.) és 1000 (III. zlj.) őrvitéz (napi 8 krajcár) tartozott. Az alezredesek és őrnagyok illetménye havi 130 pengő forintra rúgott, míg a főorvos 50, a lelkészek 40, az orvosok 30, a hadiőrök úgyszintén 30 pengő forint zsoldot kaptak.

85 Külön gondot jelentett az ezredparancsnok felszerelkezése és tábori ellátmánya. Ennek biztosítására Vidos József kölcsön felvételére kényszerült: 1848. július 2-án 500 ezüst forintot kölcsönzött rokonától, Ostffy Sándorné Ferenci Máriától, azon feltétel alatt, hogy a „jelen időkbeni táborozási költségekre" felvett hitelt negyed év múlva visszafizeti, a tőke törlesztéséig esedékes kamatokat pedig a váltó lejártáig állja. Az első félév elteltével esedékessé vált 42 ft. 30 kr. kamatot 1848. december 2-án Vidos Dániel vállalta magára, az adóslevelet pedig 1850. január 7-én hirdették ki a szombathelyi polgári törvényszék előtt.

86 A tőke visszafizetésére valószínűleg sohasem került sor, hiszen Vidos József 1849. augusztus 3-án kemenesmihályfai birtokán elhunyt.

87 Vas megye tábori szolgálatra rendelt nemzetőrsége Csány László sürgetésére indult ki. A Dráva-vonal védelmével megbízott kormánybiztos már június 26-án felszólította az alárendeltségébe vont megyét, hogy tartsa indulásra készen nemzetőreit, mert kéthárom napon belül megküldi nekik az indulási parancsot.

88 A jelzett időpontban valóban kérte „a honvédő nemzetőröknek minél előbb leendő kiindítását":

89 A mozgósított nemzetőrök - mint láthattuk - ekkor még nem voltak kimozdítható állapotban. A sürgető levelek címzettje, az alispáni tisztségről immár leköszönt Széli József tehát csak azt válaszolhatta, hogy a következő hét elejére kitűzött megyei bizottmányi ülésig, azaz július 3-ig bizonyára kitelik a létszám, s az ezred ennek folytán július 5-7. táján lesz megindítható.

90 Ezt az előrejelzést erősítette meg az új törvényhatósági elnök első hivatalos jelentése.

91 A kitűzött határnapon megtartott bizottmányi ülés viszont kénytelen volt tudomásul venni, hogy a kiindulás tovább késik

92

, habár az elnöklő alispán már ellátást is rendelt a Zalaegerszegen és Hahóton átvonuló zászlóaljak számára. Igaz, nem július 5-7-re, hanem a július 7. és 15. közötti időszakra.

93 Az indulás időpontját végül július 5-én jelölte ki a Zárka Sándor vezetésével kiküldött választmány,

94 egyúttal megállapítva a július 11. és 17. között meginduló zászlóaljak útvonalát.

95 A nemzetőröket parasztszekereken szállították a megye déli határáig, hátaslóval csak a századparancsnokok és törzstisztek rendelkeztek. Számukra a megye külön szénaés zabporciót fizetett. Az előfogatok egy darabig még Zala megye területén is tovább szállították a nemzetőri gyalogságot, Csány rendelete azonban eleve bizonyossá tette, hogy az országos biztos költségkímélésből elvárja „a nemzeti őrsereg ernyedetlen hazafiságától, hogy az út hátralévő részét gyalog is szívesen folytatandja, ez által is megszokván a minden hadfiaknak olly annyira szükséges edzettséget."

96 A lemaradozókat és a tartalékot Wolkenstein Antal báró százados gondjaira bízták, aki augusztus első napjaiban vezette csapatát Szombathelyről Inkére a két héttel korábban kimozdult zöm után.

97 A ruházat, fegyverzet és szállítás költségeit, továbbá a nemzetőri képességgel nem bíró önkéntesek zsoldját a megyehatár átlépéséig Vas megye házipénztára állta, a tényleges szolgálat alatt esedékes napidíjakat pedig a miniszterelnöki rendelet értelmében az országos pénztárból folyósították. A birtokos nemesség és a megyei tisztviselők egy része 281