Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Simon V. Péter–Tilcsik György: A Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség és levelezőkönyve 1848. július–szeptember

SAVARIA 17-18. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1983-1984 A VAS MEGYEI MOZGÓVÁ TETT NEMZETŐRSÉG ÉS LEVELEZŐKÖNYVE 1848. JÜLIUS-SZEPTEMBER SIMON V. PÉTER-TILCSIK GYÖRGY Ami a levelezőkönyvből kimaradt A pákozd-sukorói hadműveletet kísérő népfölkelő és gerillaharcok során

1 magyar kézre került a Jellacic parancsnoksága alatt Magyarország területére betört császári csapatok tábori postája. A magyar sajtó propagandisztikus okokból bőven idézett az elfogott hivatalos és magánlevelekből, bizonyítandó azt a bizonyításra immár alig szoruló tényt, hogy a császári hadsereg Horvátországban állomásoztatott magasabb egységei az ellenforradalom szolgálatában és a kamarilla támogatását élvezve lépték át a Drávát.

2 A korabeli hírlapokban közölt nevezetes levelezés mindeddig az egyetlen tematikusán összefüggő anyag, amely nyomtatásban megjelent a fenti eseményekkel kapcsolatban. Nem nehéz belátnunk, hogy ez szükségképpen van így, ha felidézzük magunk elé a magyar katonai egységek összeomlását követő zűrzavart, a minisztériumok, az országgyűlés és a kormánybiztosok 1849 nyarán bekövetkező menekülését. Tudomásunk van ugyan arról, hogy Bem felbomlott erdélyi hadseregének osztrák kézre került tábori postája a közelmúltban előkerült, s közgyűjteményeink a honvédhadsereg több egységének parancskönyvét őrzik, mindez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy mindeddig egyetlen magyar fegyveres alakulat levelezési anyaga sem jelent meg nyomtatásban az 1848/49-es forradalom időszakából. Kivételes szerencsének tekinthetjük tehát a maga nemében legalábbis ritkának számító Vas megyei forrásanyag megmaradását, hiszen az itteni nemzetőrség mozgóvá tett egységeinek levelezőkönyve és elszámolása - melyeket a Vidos család archívumában leltünk fel -, nem csupán érdekes, részleteiben ismeretlen mozzanatokat villant föl a Dráva-vonalon szolgáló Vas megyei nemzetőrség életéből, de a dolog természetéből következően analógiákkal szolgál a többi dunántúli megye ennél kevésbé ismert drávai őrszolgálatához, sőt néhány ponton - főként a csak itteni átiratok révén ismertté váló Batthyány- és Csány-levelek esetében - a korszak egész politika- és hadtörténetével kapcsolatos új adatokat tartalmaz. Dolgozatunk voltaképpeni tárgyát a Vidos család Országos Levéltárban őrzött iratanyaga 10. csomójának - az 1848/49. évi iratok - melléklete képezi. A három zászlóalj „levelezéseit és állományát tárgyaló könyv" kronologikus rendben tartalmazza az ezred, vagy az egyes zászlóaljak törzsétől expédiait leveleket, az általuk kiállított szabadságolási engedélyeket, illetve a hozzájuk beérkezett posta szövegét. A levelezőkönyv összesen 146 irat egykorú másolatát őrizte meg az 1848. július 17-től szeptember elejéig terjedő időszakból. Az első levél kelte egybeesik a vasi nemzetőrezred kiindulásának időpontjával, az utolsó feljegyzések a szeptember 11-én megindított hor269