Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Néprajz - M. Kozár Mária–Hirnök Katalin: Adatok a szentgotthárdi múzeum történetéhez

tárgyat a létesítendő múzeumnak ajándékozott. A tárgyakat a rábatótfalui származású szlovén nemzetiségű házaspár többnyire együtt gyűjtötte. A gyűjtemény keletkezésére özv. Gáspár Karolyné így emlékezik vissza : „Én még a szövetkezetnél dolgoztam, amikor a férjem nyugdíjba ment. Amikor ideje engedte, ő is velem jött. Volt egy kolléganőm, akinek a férje a felsőszölnöki kocsmában dolgozott. Amikor egyszer látogatóban vol­tunk náluk, a férjem meglátott egy szép fazekat. Rögtön megkérdezte, használják-e még. A barátnőm azt felelte, hogy ebben a fazékban zsírt és tepertőt tartanak. A férjem rábeszélte, hogy adja nekL Annyira megtetszett neki, hogy hazavittük. Ettől a perctől kezdve nem volt nyugta. Állandóan mondogatta, hogy össze kell gyűjtenünk ezeket a tárgyakat, amíg még lehet. így kezdtük el a gyűjtést. Ez 1975-ben volt. Sokszor fizettünk is a tárgyakért, nem adták ingyen. Orfaluban például azzal a feltétellel kaptunk meg egy tárgyat, ha a régi helyett újat veszünk, mivel még használják. Mi természetesen újat vettünk és megkaptuk a régit. így gyűjtöttünk össze jó néhány értékes és ritka tárgyat. Abban az időben kezdtek új házakat építeni a szlovén falvakban. Az új házba költözők többsége a régiségeket a régi, félig összedőlt házakban hagyta. Mi ezeket a tárgyakat „megmentettük" az ifjúság, a jövő számára. így jártunk faluról falura, házról házra. Gyűjtöttük a fazekakat, köcsögöket, fából készült tárgyakat, egyszóval mindent, ami régi volt. Elsősorban Felsőszölnökön, Rábatótfaluban és Orfaluban gyűj­töttünk. Néhányat Apátistvánfalván is. Ott azért nem gyűjtöttünk többet, mivel Kraj­czár Károly már megkezdte a régiségek gyűjtését. A tárgyakat legtöbbször autóbusszal szállítottuk haza. Amikor a tárgyak már a lakásban voltak, a férjem a fürdőszobába hordta őket. Alaposan és gondosan letisztította, hiszen nagyon piszkosak és porosak voltak. Mikor a tárgyak megszáradtak, sorba raktuk őket. A cserépedények egy részét polcokra raktuk, a többit a fatárgyakkal a padlásra vittük és ott tematikus rendbe raktuk. Az összegyűjtött anyagról minden hónapban letörölgettük a port és, ha szüksé­ges volt, le is mostuk. Amikor rossz idő volt és a férjem nem tudott gyűjteni, cédulákat ragasztgatott a tárgyakra. A cédulákra a következő adatokat írta fel: a gyűjtés ideje, helye, az ajándékozó neve és a készítő neve. Sokan jöttek hozzánk, hogy megnézzék a „régiség gyűjteményünket". Egyesek meg is akartak venni egy-egy tárgyat, de a férjem semmi pénzért oda nem adott volna egyet sem. Azok az emberek is eljöttek hozzánk, akik nekünk ajándékozták ezeket a régisége­ket. A férjem büszkén mutogatta a lakásban és a padláson lévő tárgyakat. Az emberek meg voltak elégedve, hiszen megbizonyosodhattak arról, hogy a régiségek jó kezekben vannak. Néhány tárgyat kiállítottak Szombathelyen és Pesten is. Örültünk, hogy más is megismerheti a szlovénség népi kultúráját. Remélem, a múzeum raktárában lévő tárgyak is kiállításra kerülnek majd. A kiállítások arra ösztönzik az embereket, hogy átadják a múzeumnak a tulajdonukban lévő hasonló tárgyakat. Ezeknek a régiségeknek az értéke felbecsülhetetlen a jövő generációja és elsősorban a Szentgotthárd környéki szlovének számára." 4 A Gáspár gyűjtemény több mint fele kerámia (242). Legtöbb a tejesköcsög (44) és a fazék (42). Nagyobb számban vannak még a vizeskorsók és bugyiga korsók (29), zsírosbödönök (24), kuglófsütők (20), boroskancsók (15), nagy mázatlan terménytáro­lók (13) és lábasok (11). A fatárgyak többségét a lenfeldolgozás eszközei teszik ki : rokka (8), gereben (7), motolla (6), 5 tiló és 2 guzsaly. A 20 szalmából és fűzfavesszőből font edényből 13 a gabona, kukorica és bab tárolására használt kópic és 7 a méhkasok száma. Ezek az adatok a felsorolt tárgyak elterjedtségéről is tanúskodnak. A felsoroltakon kívül találunk még néhány, a Szlovénvidékre különösen jellemző tárgyat, melyek a kiállításban is láthatók. Ilyen a hajdinaőrlő (lsz. 83.2.27), a rigászókalicka a lépesvesszőkkel (lsz. 83.2.2. és 83.2.1.) és a két mozsárágyú (lsz. 83.2.74-75.), melyekkel nagyszombaton 172

Next

/
Thumbnails
Contents